Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 11. hétfő - 59. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - AZBEJ TRISTAN, a Miniszterelnökség államtitkára:
567 K öszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Azbej Tristan államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr. AZBEJ TRISTAN, a Miniszterelnökség államtitkára : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm, hogy megosztotta a Hungary Helps program nyugati fogadtatásával kapcsolatos tapasztalatait; itt a Házban is helyenként zajos érdeklődést tapasztalhattunk. Tegnap ért véget afrikai missziónk, amely során felmértük a humanitárius segítségnyújtás lehetőségeit Kongóban és Kenyában. Hölvényi György európai parlamenti képviselő, Böjte Csaba ferences és Sajgó Szabolcs jezsuita szerzet essel együtt felkerestük a kongói főváros szegénynegyedében található, Othniel elnevezésű árvaházat. Ez az intézmény Magyarország támogatásának köszönhetően működik évek óta. A benne lakó gyermekek előtt a segítség nélkül nem állna más alternatíva, mint a reménytelen tengődés, a migráció vagy a fiatalkori halál. Meglátogattuk még egy kivételes honfitársunk, dr. Hardi Richárd katolikus misszionárius által vezetett szemklinikát is, amelyet a magyar kormány a Hungary Helps programon keresztül támogatott. Tiszt elt Országgyűlés! Hardi Richárd szemorvos missziójában évi több mint tízezer beteget gyógyítanak meg egy olyan vidéken, ahol semmilyen más szemorvosi, sőt orvosi ellátás nincs. Ebben a régióban is igaz, hogy a magyar támogatás az életek megmentésén kívül a migráció megelőzését is szolgálja. Afrikai tapasztalataink megerősítik azokat az előrejelzéseket, amelyek szerint 2050re Afrika lakossága megkétszereződik, azaz 1,3 milliárd fővel fog növekedni. Az ezzel járó válsághelyzetek migránsok százmillióit indítj ák majd el az Európai Unió és hazánk irányába. A kormány átérzi felebaráti kötelességét a válságövezetben élők iránt, amikor a szenvedők segítségére siet, de átérzi kötelességét a magyar emberek iránt is, amikor megfékezi a migrációt. Erre a történelemform áló kihívásra a magyar kormány válasza egyértelmű: megvédjük határainkat, keresztény kultúránkat, nemzeti identitásunkat. Mivel szolidáris ország vagyunk, és mert van szívünk, nem vagyunk közömbösek a szükséget szenvedők irányában sem. A migráció vélt alap vető joga helyett azonban mi a szülőföldön maradás alapvető jogát valljuk. Ennek jegyében számolok be arról is, hogy munkatársaink jelenleg az iraki TellAszkuf településen tartózkodnak, amelynek újjáépítését nemzeti büszkeségként emelhetem ki. Erre a tele pülésre ugyanis - a Hungary Helps programnak köszönhetően - az ISIS által elüldözött 1300 üldözött keresztény családból ezer visszatért, a helybeliek pedig köszönetük jeléül „Magyarország leánya” névvel emlegetik községüket. Tisztelt Ház! Az az alapvetésün k, hogy a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, nem pedig a bajt Magyarországra hozni. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez hazánknak is, a magyar embereknek is elemi érdeke. A képlet egyszerű: ugyanaz a kéz, amely támogatja a migrációt, veszélyezteti a mag yar emberek jövőjét, és kihúzza a pénzt a magyar emberek zsebéből. Ugyanis a bevándorláspárti politikusok 9 millió forintnyi támogatást biztosítanának minden bevándorlónak a teljes integrációhoz. Ezzel szemben ennek csak elenyésző része lelkenként az a ráf ordítás, amit például a már előbb említett iraki település, TellAszkuf újjáépítésére fordítottunk. Abból a pénzből, amiből Európában egy betelepített migráns család számára fel lehet építeni egy házat, a KözelKeleten háromnégy házat, Afrika egyes vidéke in pedig tíz házat is fel lehet újítani a közgazdasági számolások szerint. Azt, hogy miért akarják jól körülhatárolható politikai erők a helyben való segítségnyújtás helyett a veszélyes és az európai adófizetők számára drágább migrációt menedzselni, jól ma gyarázza a Sorostervként ismert tanulmány.