Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 5. kedd - 58. szám - Egyes törvények Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Európai Unióból történő rendezetlen kilépése esetére szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KOVÁCS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
531 Abban az esetben, amennyiben az Egyesült Királyság valóban 2019. március 29. napján megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból, akkor 2019. március 30. napjával már harmadik államnak minősül, ezért azok a szociális biztonsági koordinációs rendeletek, például a 883/2004. EKrendelet és a 987/2009. EKrendelet szabályozzák azokat a kérdéseket, hogy a szabad mozgás jogával élő személyek szociális biztonsági ellátásához fűződő, például egészségügyi és nyugdíjbi ztosítási jogai semmilyen módon ne vesszenek el, és milyen módon őrizhetők meg. A brexitfolyamat során az EU 27ek és a brit fél által következetesen hangoztatott és kiemelt politikai célkitűzés volt a szerzett állampolgári jogok megőrzése. A teljesség igé nye nélkül tehát az alábbi nyolc törvény közül, engedjék meg, hogy néhány szót részletesebben is szóljak. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény biztosítja, hogy a brit kilépés előtt szerzett biztosítási idő mind a kilépés id őpontja előtti, mind az azt követő kezdő időponttól megállapításra kerülő jogosultságok esetén elismerésre és beszámításra kerülhessen. A javaslat biztosítja, hogy a brit kilépés előtti jogszerzések esetén az ellátások folyósítása továbbra is a szociális u niós rendeletek következményének megfelelően történjen, azaz az Egyesült Királyságba történő közvetlen nyugdíjfolyósítás lehetőségét is választhatja a jogosult. Az egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása: a kilépési időpontot mege lőző kezdő időpont megállapítására kerülő ellátások esetében a szociális uniós rendeleteket kell alkalmazni, biztosítva ezzel az Egyesült Királyság uniós tagsági idején hatályos rendelkezések megfelelő alkalmazását és a jogszerzések elismerésének tényét, f igyelembevételét. A javaslat a szerzett jogok védelme érdekében, a pénzbeli egészségügyi ellátások tekintetében biztosítja, hogy ha a jogosultság megállapításához a brit biztosítási rendszerben szerzett biztosítási idő figyelembevétele szükséges, arra a sz ociális uniós rendeletek szerint legyen lehetőség, a táppénz, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj esetén a hivatkozott rendelet biztosítási idők összeszámítására vonatkozó alapelvi rendelkezésének megfelelően. A magyar és brit előzetes biztos ítási idők figyelembevételével történhet meg az ellátások Ebt. szerinti megállapítása. A családtámogatásról engedjék meg, hogy a 1998. évi LXXXIV. törvény módosításáról is ejtsek szót. Itt azért szeretném megjegyezni, hogy éppen most van vita, és Ausztria ellen szabálysértési eljárás indult az Európai Unión belül, hiszen Ausztria az országban dolgozó, de a saját államában igénybe vett családtámogatási rendszert szűkítette azzal, hogy nem fizeti azt az összeget, ami egyébként azon európai szociális megállapo dás alapján járna. Tehát nagyon fontos, hogy a családtámogatásról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítására is sor került és figyelembe veszi, ugyanígy, mint a kezdéskilépési időpontot megelőző kezdő időponttól megállapításra kerülő családtámogatási el látások esetében az anyasági támogatás kivételével a szociális uniós rendeleteket kell alkalmazni; vagy éppen a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása. (Sic!) Az Egyes ült Királyságnak az Európai Unióból történő kilépése változást hoz a Magyarországon élő egyesült királysági állampolgárok és harmadik országbeli családtagjaik kilépés utáni tartózkodásra jogosult jogára vonatkozó szabályozásban. A kilépést követően az Egye sült Királyság állampolgárai harmadik országbeli állampolgárnak minősülnek, de minden olyan lehetőség megmaradt, amit államtitkár úr mondott a hároméves időtartamra, és a későbbi családegyesítéseknél figyelembe vehetők, illetve figyelembe kell venni azokat a szerzett jogokat és állampolgári jogokat, amelyeket az itttartózkodás alatt szereztek meg. Összességében, tekintettel arra, hogy a brexittárgyalások megakadása ellenére uniós szinten nincs még hatályban az érintett kérdést szabályozó jogi norma, az Ors zággyűlés részéről indokolt az érintett törvény elfogadása, amely a közös célkitűzést a nemzetközi szintű megoldás hiányában mégis megvalósítja. A törvényjavaslat következetesen érvényre juttatja tehát azt a célkitűzést, hogy az állampolgárok szerzett joga i a brexit miatt ne sérüljenek. A jogalkotói cél elérése érdekében megállapításra kerülnek az egyes érintett szociális biztonsági ellátásokra vonatkozó, az érintett törvényben jelenleg hatályban lévő általános rendelkezésektől eltérő brexitvonatkozású, úgy nevezett
