Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 5. kedd - 58. szám - A Magyarország Kormánya és a Belarusz Köztársaság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter
515 ELNÖK: Köszönöm szépen, külügyminiszter úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 órá ig van lehetőségünk. A Magyarország Kormánya és a Belarusz Köztársaság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig S oron következik „ A Magyarország Kormánya és a Belarusz Köztársaság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló Megállapodás kihirdetéséről ” szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormányelőterjesztés T/4474. sz ámon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter , a napirendi pont előadója: Köszönö m a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslat egy új elemmel egészíti ki a Magyarország és a Belarusz Köztársaság közötti gazdasági kapcsolatok fejlődésének jogszabályi kereteit. A kihirdetésre váró megállapodás nak az a célja, hogy a kétoldalú gazdasági és azon belül is a beruházási kapcsolatokat előmozdítsuk, hogy a beruházási környezetet biztonságosabbá és kedvezőbbé tegyük, és ezáltal a két ország vállalatait arra inspiráljuk, abban segítsük, hogy minél több b eruházást végezzenek el kölcsönösen egymás területén. A megállapodás tehát magyar szempontból a Belarusz Köztársaságban viszonossági alapon letelepülő magyar beruházók védelmét és jogbiztonságát szolgálja. Magyarország Kormánya egy olyan külgazdasági strat égiát folytat, amelynek egyik célja, hogy magyar vállalatok külföldi beruházásait ösztönözzük, ezáltal előállítsuk azt a helyzetet, hogy az ott megtermelt profit hazahozatala és a Magyarországon a nemzetközi vállalatok által előállított profit országból tö rténő kivitele egyensúlyi állapotba kerüljön egymással. Ezen stratégia megvalósításának alapjául szolgálnak azok a beruházásvédelmi megállapodások, amelyeket a magyar kormány köt a partnerországokkal. Azt látni kell, hogy magyar vállalatok számára a külföl di befektetések érdekében szükség van egy olyan jogszabályi keretre, amely egyrészt megvédi kölcsönös alapon a beruházásaikat, amely a nemzetközi jog érvényesülését elősegíti egyes vitarendezési kérdésekben, és amely kizárja a kettős adóztatás lehetőségét. Éppen ezért fontos ennek a megállapodásnak a megkötése a Belarusz Köztársaságban történő beruházások iránt érdeklődő magyar vállalatok jogbiztonsága szempontjából. A két ország között tehát kétoldalú keretben létrejött megállapodásról van szó, ugyanakkor a lisszaboni szerződés 2009es hatálybalépése óta a közvetlen külföldi befektetéseket az Európai Unión belül a közös politika részévé tették. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió tagországai más, mondjuk úgy, harmadik országokkal akkor köthetnek beruházásv édelmi megállapodást, ha arra az Európai Bizottság is, a szükséges hazai jogszabályban rögzített felhatalmazásokkal párhuzamosan természetesen, kiadta a jóváhagyó felhatalmazását. A Magyarország és a Belarusz Köztársaság közötti megállapodás esetében is ez természetesen megtörtént, így a 2019es esztendő elején ezt a dokumentumot alá is tudtuk írni. A szerződés tehát, szeretném aláhúzni, hogy az Európai Unió iránymutatásai szerint és az Európai Bizottság jóváhagyásával köttetett meg.
