Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 5. kedd - 58. szám - Döntés előterjesztés tárgysorozatbavételéről - Az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása következtében a megállapodásban szerződő félkén... - SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter:
509 Az általános vitát lezárom (Szijjártó Péter szólásra emelkedik .) , és megadom a szót az előterjesztőnek, Szijjártó Péter külügyminiszter úrnak, aki láthatóan válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bár az Európai Unió és Svájc közötti megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvéről viszonylag keveset szóltak képviselőtársaim (Derültség a kormánypártok soraiban.) , mégis engedjék meg, hogy néhány ügyre reflektáljak. Először is a kivándorlás kapcsán, hogyha megengedi k a képviselőtársaim, hadd mondjak önöknek valamit! A tavalyi esztendő volt az első olyan év - megint csak statisztikai adat , amikor többen jöttek vissza Magyarországra, mint ahányan elhagyták Magyarországot (Farkas Gergely: Ebbe a határon túliakat is be leszámoljátok!) , és arra szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy szerintem a hatékony politika arra, hogy minél több munkavállalási, tapasztalatszerzési, tanulási céllal külföldre ment magyar fiatalt és nem fiatalt visszacsábítsunk Magyarország ra, arra a leghatékonyabb politika az, hogy olyan beruházásokat hozunk Magyarországra, amelyek nyomán ezeknek az embereknek megéri visszajönni. 2014 óta - 2014 óta! - minden egyes esztendőben - minden egyes esztendőben! - beruházási rekordot döntöttünk Mag yarországon, minden év végén elmondhattuk, hogy soha annyi beruházás nem érkezett Magyarországra, mint abban az esztendőben. És engedjék meg képviselőtársaim, hogy egy nagyon fontos adatra felhívjam a figyelmüket: a beruházásösztönzési rendszerünkön keresz tül 2017ben 96, 2018ban pedig 98 nagyberuházást hoztunk be. Az ezen beruházások által létrehozott munkahelyeken az átlagfizetés 2017ben 304 ezer forint volt, 2018ban pedig 425 ezer forint, tehát 40 százalékos a növekedés egy esztendő alatt, ami világos an mutatja, hogy Magyarország a nemzetközi vállalatok beruházási térképén nem egy egyszerű összeszerelő üzemként szerepel, mint ahogyan azt itt próbálják néhányan sugallni, hanem az egyre magasabb hozzáadott értékű, az egyre több technológiai elemet és egy re több kutatásfejlesztési elemet tartalmazó munkahelyeket hozzák ide a nagy nemzetközi vállalatok, ez ténykérdés. Én azt gondolom, hogy a nagykövetségeinken tartott állásbörzék a kiváló bizonyítékai annak, hogy milyen érdeklődés van a visszatérésekre. Am ikor megállapodtunk a BlackRockkal, amely a világ legnagyobb pénzügyialapkezelő vállalata - csak két olyan ország van a világon, amelynek a GDPje magasabb az általuk kezelt összegnél, Kína és az Egyesült Államok , amikor megállapodtunk velük, hogy a glo bális fejlesztési központjukat idehozzák, akkor a Londonban megtartott állásbörze első órájában majdnem száz, Londonban dolgozó fiatal adott be pályázatot, illetve fejezte ki az érdeklődését a BlackRocknál való munkavállalásra Budapesten. Én tehát azt gond olom, hogy a hatékony politika az a gazdaságpolitika, amely Magyarországra olyan munkahelyeket hoz, amely munkahelyeken való munkavállalás versenyképes fizetést és a magyarországi megélhetési költségekkel arányosítva megfelelő megélhetést tud biztosítani a magyar fiatalok meg nem fiatalok számára. Úgyhogy én azt tudom mondani önöknek, hogy mi, a beruházásösztönzési rendszerért felelős kormányzati tisztségviselők azon leszünk, hogy a tavalyi esztendőben és az előtte lévő években folyamatosan megdöntött beruh ázási rekordot az idei esztendőben is megdöntsük, és minél több magas hozzáadott értékű munkahely jöjjön létre Magyarországon. Szeretnék egypár szót szólni erről a Nemzetközi Beruházási Bankról, amely – szerencsétlen - valószínűleg nem tudja, hogy mit kere s az Európai Unió és Svájc közötti kiegészítő jegyzőkönyvről szóló parlamenti vitában, de ha már ez így alakult, akkor egykét mondatot hadd mondjak erről! Nem tudom, tudjáke képviselőtársaim, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank tulajdonosi struktúrájában k ilenc ország van, és ebből a kilencből öt NATOtag, öt EUtag, tehát egy olyan bankról beszélünk, amelynek a tulajdonosi struktúrájában többségben vannak a NATO- és EUtagok, és ez a bank
