Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 5. kedd - 58. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
453 Szóval, mind a hivatalos országos adatok, mind a személyes tapasztalatok cáfolják az egészségügyi miniszter állításait és ezen belül a várólistákat érintő sikerpropagandát. Sőt, ma már szinte közhely, hogy a magyar egészségügy is halálosan beteg, sokan maradék értékeiket teszik pénzzé azért, hogy az életet választhassák és ne a halállal kelljen szembenézni. Ped ig egyszerű lenne belátni, különös figyelmet fordítani a várólistákra, hiszen rövidülésük élethalál kérdése, megmentheti a betegek életét, csökkenti a gyógyulás idejét, és az egészségügyi rendszerre háruló, csak egyre nehezedő nyomást enyhítené. É s hogy ez miért nincs így, az az érzésem, hogy önöknek egyszerűen nem éri meg a betegek, idősek, gyengék életben tartása, a velük való foglalkozás. Döntési helyzetben vannak, önök ehhez asszisztálnak, és ez sajnos nemcsak általában, hanem ahogy mondtam, Új pesten is megjelenik. A többségnek, akinek nem jut a VIPlistákból, azoknak imádkozni kell azért, hogy ők maguk életben maradhassanak. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ké pviselő úr elhangzott napirend előtti felszólalására Rétvári Bence államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képvisel ő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, az önök kormányának, a szocialista kormánynak is volt egy várólistacsökkentési programja, és a FideszKDNPnek is van egy várólistacsökkentési programja. Az önök kormánya úgy próbálta csökkenteni az egészségügyi kezelésért so rban álló betegek számát, hogy vizitdíjat és kórházi napidíjat vezetett be, mert úgy gondolta, hogy ha fizetni kell az ellátásért, akkor kevesebben fognak az ellátásért jelentkezni, és így radikálisan csökkenni fog az intézményi várólistákon - amik igazábó l akkor kockás spirálfüzetek voltak - szereplők száma. Ez is egy út, ez is egy mód, hogy a betegség első jeleit magukon tapasztaló embereket, főleg, ha kispénzű emberekről van szó, akkor önök távol tartják mind a szakrendelőtől, mind a kórháztól, mind a há ziorvostól, mert azzal a kezdetben 300 forinttal, majd a későbbiekben nyilván több ezer forinttal, amit vizitdíjként szedtek volna, ezzel önök megpróbálták csökkenteni a várakozók számát. Ezt az elképzelésüket a magyar emberek 2008 márciusában a szociális népszavazással egyértelműen elutasították, elsöpörték, és utána leváltották azt a kormányzatot is, amelyik így akart várólistákat csökkenteni. Ezzel szemben a FideszKDNP úgy gondolta, hogy többletforrást biztosít erre a területre, és úgy gondolta, hogy eg y átlátható, interneten követhető rendszert hoz létre, hogy azt mindenki lássa. Önök nem véletlenül nem hozták létre ezt az országos online várólistanyilvántartási rendszert, mert akkor pontosan kiderült volna, hogy hol mennyi beteg várakozik, és önök ezt semmiképpen nem akarták, mert tudták, hogy javítani rajta nem tudnak, ha már a vizitdíjas „ötletük” zátonyra futott, akkor maradjon a kórházi és rendelői spirál kockás füzetek világa, és úgy valahogy oldódjanak meg helyben a dolgok. Ezzel szemben mi a kor mányzásunk elején másfél év alatt fölépítettük azt az informatikai rendszert, amely mindenki számára átláthatóan, követhetően, éppen ezért külső befolyástól mentesen tudja a várólistákat kezelni, kiki azon tudja követni, hogy hányan várnak még előtte a ke zelésre és ő mikor fog odakerülni, ráadásul ez nyilván a személyiségi jogok tiszteletben tartásával, a nevek feltüntetése nélkül, azonosító számokkal. És ha már volt egy átlátható rendszer, akkor már érdemes többletforrást erre fordítani, mert akkor tudjuk , hogy arra fordítódik és úgy fordítódik. Ebben szerencsére partnerekre is találtunk, például a Kórházszövetségre, amely adott esetben, ha egyik kórházban gyorsabban lehetett ellátáshoz jutni, mint a másikban, akkor a Kórházszövetség honlapjára is kitették azt, hogy ha valaki gyorsabban akar kezeléshez jutni, hova kell utazni, és egy olyan rendszert hoztunk létre, amelyben 10 százalékát a költségeknek pontosan az utazásra vagy a más megyében való ellátásra is lehetett fordítani.
