Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 4. hétfő - 57. szám - Napirend utáni felszólalás: - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik):
443 Még egyszer mondom, nyilvánvalóan kormánypárti oldalon nagyon sok olyan ember van, akinek az összeg semmit nem jelent, viszont egy tanárember életében ez komoly összeg. Nem véletlenül követelik azt a szakszervezetek, a Pedagógusok Sza kszervezete, hogy történjen végre érdemi előrelépés ebben a tekintetben, hiszen ez így nem maradhat. Nyilván azt is hozzá kell tenni, hogy egy hatékonytalan oktatásügybe ne ömlesszék a pénzt fölöslegesen, mert ez teljesen értelmetlen dolog lenne. Valóban, az oktatásügyre akkor kell áldozni, ha azok az olyan, XXI. századi kompetenciákat fejlesztik, mint a kreatív gondolkodás, és hozzátesznek a szociális kompetenciák fejlesztéséhez, és ez az oktatás valóban probléma- és projektalapú, mint ahogyan egyébként az t a Jobbik elképzeli. 1676ban egy angol ember, bizonyos William Petty már beszélt az emberi tőkéről. Az 1960as években ezt tudományos paradigmává fejlesztette Schultz. Az a helyzet, hogy a fideszes kormányzat ezt úgy rázza le magáról, mint kutya a vizet. Ha nem így történne a dolog, akkor bizony rá kellene döbbenjenek, hogy a társadalmi egyenlőtlenségi rendszerben elfoglalt hely azon múlik jelentős részben, hogy a kulturális dimenzió kapcsán az ember mennyire tudja magát odatenni, és az oktatás mennyit ad ott hozzá az ő emberi tőkéjéhez. (18.00) Mi azt mondjuk, ahhoz, hogy ez az oktatás Magyarországon valóban minőséget nyújtson, hatékony, eredményes és méltányos oktatásra van szükség. És a pedagógusok - elnök úr, egy kis türelmét kérem , kapaszkodjon meg mindenki, de megteszik a magukét, hiszen az oktatáshatékonysági index alapján Magyarország ebben a sorrendben 4. az OECDországok között, megelőzve, mondjuk, a 25. helyen szereplő Németországot. Egészen más dolog az eredményesség, amiben bizony nagyon ross zul állunk, és egy másik dolog a méltányosság, amiben szintén nagyon rossz mutatókkal tudunk dicsekedni. Változtassunk rajta! Mi azon leszünk. Hallgassák meg a javaslatainkat! Köszönöm a türelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Lukács László György képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport: „Ami, ma nem hangzott el a T. Házban, pedig kellett volna róla beszélni” címmel. Parancsoljon, képviselő úr! DR. LUKÁCS LÁS ZLÓ GYÖRGY (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sok minden nem hangzik el tartalmi korlátok miatt a Parlament falai között, és nagyon sok olyan téma van, ami viszont idekívánkozik. Én ma egy olyan témával k észültem, ami úgy gondolom, az egészségügynek egy nagyon pici kis látlelete, de egy nagyon fontos visszaigazolása annak, hogy nincs minden rendben a XXI. századinak mondott egészségügyünkben. Ez pedig nem más, mint a kórházi adományok, illetve az adományoz ás kérdése. Világos, hogy egy olyan egészségügyi rendszerben, ahol az állam talán nem költ elegendőt a kórházak, az egészségügyi intézmények ellátására és arra, hogy miként legyenek felszerelve, ott a dolgozók, a hozzátartozók, a betegek megpróbálják kipót olni, komfortosabbá tenni, megfelelőbbé tenni és biztonságosabbá tenni az ellátást. Ez nemcsak az egészségügyben, hanem mindenhol máshol így van. A közlekedésben is ha valaki nem finanszírozza megfelelően például a buszjáratait vagy nagyon rosszak az ülése k, akkor előbbutóbb az ott utazók valahogy próbálják kompenzálni, valahogy megoldani azt, hogy ez a közösségi szolgáltatás mégis elviselhetőbb és biztonságosabb legyen. Hát, ezt próbálják az emberek az egészségügyben is elérni, és nagyon sokszor, teljesen logikusan, ha az állam nem költ rá, akkor ők saját maguk költenek rá. Ha nincsenek civilek, sokszor azt látjuk, hogy Magyarországon az egészségügyi intézmények sokkal nehezebb helyzetben vannak. S hogy mégis mi a trend Magyarországon? Hát, látjuk azt, hog y itthon nagyon sok esetben külföldi celebritások, médiaszemélyiségek segítik az egyébként rossz állapotban lévő egészségügyet. Talán mindenki emlékszik Terence Hillnek a legutóbbi akciójára, a
