Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. június 13. csütörtök - 72. szám - Egyes közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. SZTÁRAY PÉTER ANDRÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár
1949 keretében pontosításra kerülnek a külföldi és a tartós külszolgálatot követő átmeneti belső felkészülési állományra vonatkozó szabályok. A módosítás eredményeként a korábbi óvodáztatási és iskoláztatási költségtérítés gyermeknevelési költség térítéssé alakul át. Az átalakult költségtérítésre a kihelyezett diplomata vagy más státuszú munkatárs a jövőben a korábbi szabályozástól eltérően már a gyermek születésétől kezdve jogosult lesz - amennyiben a gyermek az állomáshelyen vele tartózkodik , e gészen a gyermek középfokú tanulmányainak befejezéséig, de legfeljebb a 21. életévének betöltéséig. A módosítás továbbá családbarát intézkedésként a gyermeküket az állomáshelyen egyedül nevelő kihelyezettek részére 10 százalékkal magasabb gyermeknevelési k öltségtérítést állapít meg. Tisztelt Országgyűlés! Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény - továbbiakban infotörvény - 27. § (2) bekezdés f) pontja lehetőséget biztosít arra, hogy a közérdekű vagy közérdekből nyilvá nos adatok megismerésének jogát a külügyi kapcsolatokra, illetve a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra tekintettel törvény korlátozza. Az országok közötti diplomáciai és gazdasági kapcsolatok felvétele, kialakítása, működtetése, illetve megszüntet ése olyan speciális, érzékeny területe a Külgazdasági és Külügyminisztérium feladatainak, amely saját írott és íratlan szabály- és magatartásrendszerrel rendelkezik. A diplomáciai érintkezés során a szokásjog olyan erősen érvényesül, hogy a speciális terül et speciális szabályainak nem követése ténylegesen és kimutathatóan negatív hatást gyakorolhat Magyarország külügyi, illetve nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolataira. Az infotörvény 27. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettsé gnek eleget téve a javaslat az adatfajták tételes felsorolását tartalmazza. A beruházásösztönzési előirányzat felhasználásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó támogatási konstrukciók mindenki által ismert, kiemelt célja Magyarország területén a b efektetések ösztönzésének elősegítése, ennek keretében befektetők Magyarországon történő letelepedésének elősegítése. A támogatási szerződés megkötését megelőző kérelmek, ajánlatok, vizsgálatok adatainak nyilvánossága kimutathatóan és érzékelhetően rontja Magyarország tárgyalási pozícióit a jövőbeli beruházókkal szemben, és versenyhátrányt okoz a külföldi befektetésösztönzési szervezetekkel egyegy beruházásért folyó versenyben, illetve ezen adatok az esetek jelentős részében olyan újrabefektetési projektek és későbbi beruházásbővítési ügyletek döntésmegalapozását szolgáló adatainak minősülhetnek, amelyek nyilvánosságra kerülése nemzetgazdasági hátrány okozására alkalmas. Látni kell, hogy itt óriási a verseny, hiszen ha kiderül, hogy milyen támogatási konstr ukcióval rendelkezünk, ez versenyelőnyt jelenthet az egyéb regionális versenytársaknak is. A diplomáciai kapcsolatok ápolása során a tárgyaló felek kölcsönös diszkérciót várnak el egymástól, ide nem értve a tárgyalások eredményét realizáló nyilvános, bilat erális, multilaterális vagy egyéb egyezményeket, megállapodásokat, a missziók létesítését egymás államának területén. E tárgyalási folyamatok, a tárgyalópartnerek egymással szemben támasztott elvárásainak, kívánalmainak megfogalmazása, a tárgyalás részlete inek nyilvánossághoz közvetítése alkalmas a tárgyalópartner nemtetszésének kiváltására és a tárgyalási folyamatok megakasztására, ide nem értve a nyilvánosság tájékoztatásához fűződő közérdek érvényesülését. A tartós külszolgálatra kihelyező szervvel munka végzésre irányuló jogviszonyban álló, a külgazdasági, külpolitikai, valamint a diplomáciai feladatellátásban érintett vagy abban közreműködő személyek adatainak fokozott védelmét nemzetbiztonsági megfontolások és Magyarország külpolitikai érdekeinek külső befolyásolástól mentes ellátásának biztosítása egyaránt indokolják. Ezen adatok nyilvánossága alkalmas a különböző nemzetbiztonsági szakszolgálatok fókuszpontjainak megváltoztatására, fokozott veszélynek kitéve a Magyarország külpolitikai és külgazdasági é rdekeinek érvényre juttatása céljából külszolgálatot végző személyeket. A javaslat az adatok maximális védelmi idejéről is rendelkezik, továbbá arról a lehetőségről, hogy a külgazdasági ügyekért felelős miniszter, illetve a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért
