Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. június 13. csütörtök - 72. szám - A Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti, a védelmi együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Amerikai Egyesült Államok fegyveres erői magyarországi állomásozásának engedélye... - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA (MSZP):
1937 ehhez a kérdéshez. Most meg úgy látjuk, hogy hirtelen hatalmas nagy oroszbarátságba fordult ez a miniszterelnöki gondolkodás. (12.30) Szokták ezt p ávatáncnak is nevezni - én inkább riszálásnak hívnám. De mindegy, a lényeg ugyanaz: hol így gondolkodnak, hol úgy, tehát, ahogy látom, sok esetben az álláspontot az üléspont határozza meg. Én arra is emlékszem, amikor éppen a bármilyen orosz gázvezeték tár gyalásáról volt szó, a Déli Áramlatról, akkor Németh Zsolt ezt nagyon élesen bírálta, az Egyesült Államokba rohangáltak feljelenteni az akkori magyar kormányt, mi mentünk magyarázkodni természetesen, hogy mi ezt mégis hogyan gondoljuk. Aztán most, úgy tűni k, hogy ezek a problémák szertefoszlottak, és azóta se a Déli Áramlattal, se mással nem volt az új Orbánkormánynak problémája, csak akkor volt vele gondja, amikor adott esetben a Gyurcsánykormány kezdeményezte vagy javasolta az ebben való részvételt. A m ásik, ha őszinte beszédről van szó, akkor mind Németh Zsoltnak, mind Aradszki képviselő úrnak mondanám, hogy azért úgy értelmezni a NATOt, hogy a Trumpérában a NATOnak aranykora van, és hogy előtte micsoda szörnyű volt, mert az amerikai elnökök milyen b után és rosszul álltak hozzá ehhez a NATOhoz, de bezzeg most, hogy van a Trump, most minden a helyére került… - hát, kérem, tessék már elolvasni, hogy miket mondott Trump a NATOról! Arról beszélt, hogy ez egy elavult szervezet. Arról beszélt, hogy nem fo gja szavatolni az USA Magyarország, illetve nem Magyarország, hanem azon országok biztonságát, amelyek nem teljesítik a kötelezettségüket. Akkor, amikor ezt mondta, jó, hogyha öthat ország teljesítette egyébként a 29ből a GDParányos 2 százalékos kiadáss zintet. Még egy példát hadd mondjak: nem olyan rég a kongresszus, a képviselőház hozott egy határozatot republikánus és demokrata párti képviselőkkel közösen, hogy ellensúlyozzák azt a kommunikációt, amit Trump folytat a NATOval kapcsolatban, ami arról sz ólt, hogy kiállnak a NATO fontossága mellett, és hogy ez a védelmi szövetség mennyire fontos a nemzetközi és a világbéke és szabadság szavatolása szempontjából. Gondolom, hogyha ennyire egyértelmű lenne a Trumpérában, hogy ő mennyire elkötelezett a NATO m ellett, akkor valószínűleg ilyen amerikai képviselőházi határozatok elfogadására egészen biztosan nem lenne szükség. A másik, hogy nincs olyan NATOmegbeszélés, szinte nincs olyan raportőri jelentés vagy vita a NATO parlamenti közgyűlés keretei között, aho l nem kerül szóba Oroszország és Kína valamilyen formában, mint amely országok tevékenysége minimum aggályokra ad okot a NATOtagországok részéről vagy éppen az Egyesült Államok részéről. Ez azért fontos, mert ezek között a viták között Magyarország valaho gy sokszor felbukkan, mint olyan ország, amelyiknek nincs egy egyértelmű és világos állásfoglalása ebben a kérdéskörben. Vadai Ágnes beszélt a cyberbiztonságról vagy éppen a különböző dezinformációs hadviselésről, vagy egyéb más ilyen kérdésről, és nagyon érdekes, hogy Magyarország ebben is vonakodóan vesz részt. Én a külügyminiszter urat és a kollégáit is kérdeztem, hogy mikor csatlakozunk azokhoz a központokhoz, a Finnországban lévő központhoz, ami ezek ellen küzd. Akkor azt mondták, hogy folyamatban vann ak ezek a tárgyalások, lehet, hogy már sikert is értünk el, nem tudom, de az elmúlt hetekben, hónapokban nem hallottam erről hírt. Tehát nekem úgy tűnik, hogy Magyarország nem egyértelműen fogalmaz, amikor értékorientációról van szó, és sokan úgy gondolják , hogy bizony Magyarországnak a kommunikációja, külpolitikája bizonyos szempontból nem átlátható vagy legalábbis nem kiszámítható, amikor NATO szövetségesi partnerségről van szó. Éppen ezért nem véletlen, hogy mind az orosz kapcsolat tekintetében, mind a k ínai kapcsolat tekintetében sokszor kritikával illetik a magyar külpolitikát.
