Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. június 13. csütörtök - 72. szám - A Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti, a védelmi együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Amerikai Egyesült Államok fegyveres erői magyarországi állomásozásának engedélye... - ELNÖK - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről
1923 halad előre, és 1997hez képest jelentős gazdasági, politikai, katonapolitikai és jogi változások mentek végbe a világban, Európában és Magyarországon, valamint az Egy esült Államokban is. Az bizonyossá vált, hogy korszerűsíteni kell ezt a megállapodást, amely összhangban van az Egyesült Államok megváltozott politikai súlyával, megváltozott politikai attitűdjével, amikor is a demokráciaexport helyett egy praktikus megold ásokat tartalmazó politikai irány vált dominánssá Trump elnök megválasztásával. Talán nem véletlen, hogy az úgynevezett demokráciaexport időszakában a NATO mint szervezet, ennek a működőképessége nem volt a csúcson, amit arra is fel lehetett használni egye s tagállamok részéről, hogy a vállalt kötelezettségeket nem vagy alig, vagy csak minimálisan teljesítették. A NATO szerepének megerősítése történik a hasonló megállapodásokkal, mint ami most a parlamenti vita tárgya, amely egyrészt biztosítja a közös védel mi rendszer hatékony működtetését, továbbá biztosítja azt is, és ez egy politikai súlyú megállapodás a tekintetben, hogy Magyarország tudja teljesíteni azt a vállalását, amely azt jelenti, hogy a NATO védelmi rendszeréhez, a közös teherviseléshez arányos é s Magyarország teljesítőképességéhez igazodó hozzájárulást tudjon tenni. Magyarország tekintetében azt tudjuk elmondani, és ezt büszkén tudjuk elmondani, hogy az elmúlt években jelentős hangsúlyeltolódás történt a védelmi képességeink megerősítésére mind k öltségvetési fedezet útján, mind pedig katonapolitikai döntések meghozatalával. Ennek a folyamatnak fontos eleme az előttünk fekvő megállapodás parlament általi jóváhagyása, már csak azért is, mert az bizonyos, hogy Európa nagyon fontos geopolitikai tényez ő, ezen belül KözépEurópa és KeletEurópa nagyon fontos stratégiai tényező, amelynek mi részei vagyunk, és alapvetően üdvözölni és támogatni kell azt, hogy az Egyesült Államok a megváltozott politikai irányultságát igénybe véve biztosítja, erőteljesebben biztosítja a közös védelmi eszközök kialakítását, illetve a közös védelmi potenciál megerősítését. Nagy dilemma az, amikor egy ilyen megállapodásról beszélünk és azt vitatjuk, hogy hogyan viszonyul ez a magyar szuverenitás kérdéséhez. Alapvetően minden nem zetközi megállapodás valamilyen szinten az azt megkötő felek számára az adott állami szuverenitásuk valamilyen módosítását, csökkentését vagy jogkiterjesztés esetén a növelését jelenti. Fontos dolognak tartom azt aláhúzni, hogy a tárgyalások során olyan me gállapodást sikerült miniszter úrnak ellenjegyezni, aláírni, amely alapján biztosítható a magyar szuverenitásnak a dolog természetéből való csökkentésének alkotmányos szempontok szerinti megoldása. Nagyon fontosnak tartom megemlíteni, hogy fő szabályként a kormány ad felhatalmazást a csapatmozgásokra. Ez alól vannak kivételek, amely kivételek között szerepel, hogy az alkalmazás és állomásoztatás esetén, amikor ilyen típusú szándék van az Egyesült Államok részéről, akkor ennek a jóváhagyásáról az Országgyűlé s dönt. Mindezek mellett azt is fontosnak tartom, hogy érthető, katonai szempontból érthető volt az az álláspont, hogy minél szélesebb mozgási és jogi lehetőséget biztosítson Magyarország az Egyesült Államok katonái számára az itttartózkodásuk idejére, de a megállapodás tartalma azonban kiállja a magyar alkotmányosság próbáját, kiállja annak a mércének az erejét, amely szerint oly mértékben korlátozza a magyar szuverenitást, ami csak legfeljebb és a legkisebb mértékben, leginkább szükséges ahhoz, hogy ez a megállapodás hatékonyan működjön. Miért van szükségünk erre a megállapodásra? Elsősorban azért, hogy védelmi potenciálunkat erősítse, és nemcsak Magyarország védelmi potenciálját, hanem egész KözépEurópa védelmi struktúrájában jelentős változásokat eredm ényez ez a megállapodás, már csak azért is, mert az Egyesült Államok hazánkon kívül Lengyelország, Románia, Bulgária és a három balti állam: Észtország, Litvánia és Lettország esetében hasonló megállapodást kötött, és ezek már hatályba lépnek. Ennek a megá llapodásnak azért is van súlya, mert kellő ellensúlyt tud képezni egyes, Európa centrális erejét fenyegető támadásokkal, befolyásokkal szemben. Mindezek alapján, miután a megállapodás mind a célját tekintve, mind pedig tartalmát tekintve kielégíti a magyar stratégiai érdekeket, a honvédelmi, geopolitikai érdekeket, kielégíti az alkotmányos rendünkben megengedhető követelményeket a szuverenitás tekintetében, ezért a
