Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. június 12. szerda - 71. szám - A kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ innovációs és technológiai miniszter:
1875 Tehát ha megnézzük ezt, ezek mind benne szerepelnek. Tehát ha már bizonytalanságról beszélünk, akkor ezt a bizonytalanságo t mindenképpen oldani szeretnénk. Elhangzott itt az egyharmadegyharmadegyharmados delegálási arány. Itt arról volt szó, ezzel a szándéknyilatkozattal ellentétesen abban maradtunk ott, hogy felét az állam, másik felét a kormány, felét az Akadémia delegálj a, és ez megjelent egyébként az egyik határozati javaslatban, hogy egyharmadát delegálja az Akadémia, egyharmadát delegálja a kutatóintézethálózat és egyharmadát delegálja a kormány. Ebben nem volt egyetértés, ezért a törvényjavaslatba ez került bele. Vol t ugyan ott a kettő között olyan megoldás is, ha már ilyen javaslatokat tesz képviselő úr, tehát volt olyan javaslat egyébként, hogy mindenki a saját hatos kontingense terhére legalább két személyt a kutatóintézet delegáltjából kérjen föl. Azt gondolom, ho gy ez egy legitim javaslat volt, ezt egyébként a Lendületkutatócsoportok képviselői tették. Azt gondolom, hogy ezt meg fogjuk fontolni, mert ez egy jó javaslat volt. Ebben is megállapodtunk egyébként, tegyük hozzá, nem jelent meg a sajtóban, képviselő úr meg nem volt ott ezeken a tárgyalásokon. Tehát igazán ebben is megállapodtunk, és ez is egy legitim dolog. Tehát azt mondani, hogy bármilyen módon valakinek a létbizonytalansága, az irányítás kérdése, a költségvetés kérdése bármilyen módon ne látszana - ez ek látszanak, részben ebben a törvényjavaslatban, részben pedig a költségvetési törvényben. Ebből nem lehet kiolvasni azt, amit egyébként önök itt most fölsoroltak. Utalnék arra, hogy egyszer megjelent az Indexen egy ilyen belső megbeszélés az akadémiai el nökkel, egy hangfelvétel, amiben azt mondtam, hogy az Akadémia érdekében valamit teszünk. Erre Vékás Lajosnak az volt a válasza, hogy Laci, te most az Akadémia mellett érvelsz. Igen, nem tehetek mást, mert tagja vagyok a Magyar Tudományos Akadémiának. Oda az embereket hívják, az úgy működik, hogy valakit beválasztanak. Nem jelentkezünk, hogy jönni szeretnénk, és akkor majd fölvesznek, hanem oda hívják az embert. (21.30) Ez egy nagy megtiszteltetés. A Magyar Tudományos Akadémia a magyar történelemnek egy k omoly eleme; a Magyar Tudományos Akadémia mint egy köztestület, mint egy tanácsadó tudós testület. El kell választani, mert korábban is mindig elvált a kutatóintézeti hálózattól, az egy ügy volt. Hiller képviselő úr azt mondta, hogy itt azért vannak különb ségek a Leibnizhez, illetve a Max Planckhoz képest, és a németeknél se minden ilyen. 1991ben a német újraegyesülés után a nyugatnémet rendszer megszüntette a keletnémet akadémiát. Egy ez kicsit akadémia volt, mint a miénk, több kutatóintézete volt, azt hi szem, 10 ezer kutatója volt. Nagyjából egy év alatt alakították át és kerültek be a korábban a keletnémet akadémiához tartozó intézmények a Leibnizbe, a Helmholtzba, a Max Planckba és egyéb más helyekre. Az egy elég brutális folyamat volt, nagyjából egy év alatt zajlott le. Ha valaki ebben részt vett - nekem volt szerencsém bizonyos részeit látni , az egy nem szép folyamat volt. Ha hasonlítani kell, akkor Kóka János kijelentéséhez tudnám hasonlítani, és semmiképpen nem ahhoz, ami most történik. Amikor ugya nezt a kérdést föltették, azt mondták, hogy egy másik rendszer volt ott, az egy kommunista akadémia volt, ezért kellett megszüntetni. 1991ben nem volt kommunizmus Németországban, ezért nem volt nagyon értelme ennek a dolognak, mégis megszűnt, és azért szű nt meg, mert nem illeszkedett a nyugatnémet, egyébként méltán sikeres kutatóintézeti hálózathoz. Tehát amikor tényekről beszélünk, akkor azt gondolom, hogy ilyen ügyekről is célszerű beszélni. Itt elhangzott néhány olyan kérdés, hogy miért is tesszük ezt. Mindig mosolygok azon - (Dr. Mellár Tamásnak:) igen, ez pontosan az a kézmozdulat , hogy ezt pénzért tesszük. Mi ez a vélelmezés? Meg kellett értenem, hogy az európai uniós források a 202127es tervezési ciklusban sokkal magasabbak lesznek, mint most. Vá lasszuk ezt szét, a kohéziós alapokban nem lesznek magasabbak. Lehet, hogy lesz prioritása a kutatásnak, de ott nem lesz magasabb. Ahol magasabb lesz
