Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. június 12. szerda - 71. szám - A kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. HILLER ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1848 olyan kitéte l, egyetlenegy olyan végkövetkeztetés nincs, hogy amennyiben leválasztják a kutatóhálózatot az Akadémiáról, akkor a magyar tudományosság és innováció eredménye magasabb. Senki nem mondta! Ezért az első témakörnél azt kell mondjam, tisztelt Országgyűlés, ho gy ennek a törvénynek a szellemisége, a törvény szövege mögötti valós tartalom nem egyszerűen a Magyar Tudományos Akadémiáról szól. Én azt állítom önöknek, hogy miközben a Magyar Tudományos Akadémiának a jövőjéről beszélünk, ebben a törvényben tükröződik a z önök hatalomfelfogása. Ez a törvény a hatalomról szól, és csak tárgya a Magyar Tudományos Akadémia. Én azt állítom önöknek, hogy ennek a törvénynek a tényleges íze, tartalma nagyjából ugyanaz, mint amikor a soproni Petőfi Sándor Általános Iskolát, a pest erzsébeti Gyulai István Általános Iskolát, a veszprémi Lovassy Gimnáziumot és még hozzávetőlegesen 3200 társukat államosították. Ugyanaz a mentalitás, mint amikor az ’56os Intézetet, amelynek kutatási és tudományos eredményeit az elmúlt két évtizedben nem vitatták, kutatási metódusát különösképpen nem, sőt a jelenlegi kormánypárt történetének első évtizedében kimondottan pártfogolta, amikor úgy gondolják, hogy ezzel nem értenek egyet, sem a kutatás eredményeivel, akkor nem vitába szállnak, hanem beolvasztj ák. Hogy félreértés ne essék, az ’56os Intézetet nem egy egyetemi tanszékbe, nem is egy bölcsészettudományi központba, amit a Magyar Tudományos Akadémia intézethálózata jelent, hanem a Veritas Intézetbe olvasztják be. Elgondolkodtak már, hogy miért? Azért , mert azt tudják a legkönnyebben kontrollálni. Ez a törvény nem a kutatás színvonalának emeléséről szól, ez a törvény a magyarországi tudományos kutatás állami, kormányzati kontrolljának megerősítéséről szól. Ez a törvény nem a szabadság kiteljesítéséről szól, a színvonal emelésével, ez a törvény a magyar kormány felügyeletének megerősítéséről, hatalmának kiterjesztéséről és ilyen értelemben tetszik, nem tetszik, igenis az akadémiai szabadság csorbításáról szól. Ez erről szól! A második kérdéskörben nézzük meg a vagyonelvétel kérdését. Tisztelettel kérem önöket, hogy mélyedjenek el annyiban a Magyar Tudományos Akadémia történetében, hogy a Tudományos Akadémia vagyona nem a második világháború után jött létre. Nemcsak a székházra gondolok, de ha megnézik a k ét világháború közötti történetet, akkor az úgynevezett Vigyázóhagyaték, ami azt jelentette, hogy a Magyar Tudományos Akadémiára igen jelentős vagyont hagyott egy magyar ember, állampolgár, ebből a vagyonból földbirtokos, ebből a vagyonból bérházbirtokos, ebből a vagyonból kötvénybirtokos lett a Magyar Tudományos Akadémia. Ez a vagyon akkor, egészen 194648ig azért nem került elkobzásra, mert minden addigi kormány értette, hogy egyébként a Magyar Tudományos Akadémia alapításától kezdődően nem kormányé vol t, egyetlen kormányé sem. (19.30) Legyen az az OsztrákMagyar Monarchia idején, legyen az a király nélküli Magyar Királyság idején és egyébként a későbbiekben is, kivéve akkor, amikor nem demokratikus berendezkedés volt az országban. A vagyon biztosított a az Akadémia függetlenségét, hogy bár a magyar állam időről időre, évről évre, szakaszról szakaszra, a mindenféle korban másnak nevezett, de mai fogalmaink szerinti központi költségvetésből támogatta ugyan az Akadémiát, de megvolt a vagyoni biztonság, ame ly egyébként a kutatás, a véleményalkotás, az akkori fogalmak szerinti kutatási és tudományos szabadság egyik biztosítéka volt. Amikor elveszik a vagyont, akkor nekem ne mondják, hogy arról van szó, hogy egyébként minden a magyar államé! Persze! Csak ezzel megint a kutatás szabadságának biztonságát csökkentik. És nagyon helyes, hozzunk nemzetközi példákat! Én nagyon szívesen belemegyek akár a német, akár az osztrák példába; történetesen az osztrák intézményhálózatban dolgoztam. De hogyha a németet említik, ami még az osztráknál is vagyonosabb, akkor ismételten leginkább az önök máskor elhangzott véleményére kívánok apellálni, tudniillik olyan, hogy német tudományos akadémia, nagy tisztelettel közlöm önökkel, ilyen nincs. Nincs! Olyasmi van, amit egyébként du rván egy évtizeddel ezelőtt hoztak létre, aminek az a neve, hogy Union der deutschen Akademien der Wissenschaften, azon híres nyolc német akadémia, Heidelbergától Göttingáig, Berlintől Münchenig, amelyek
