Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. június 12. szerda - 71. szám - A hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzéséről és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár
1824 tartalom eltávolítását az adott honlapról, felkérheti a tárhelyszolgáltatót az online felület eltávolítására, a hozzáférés letiltá sára vagy korlátozására. (17.40) Magyarország élen jár a nem biztonságos termékek kiszűrésében, tavaly a harmadik legtöbb, 172 súlyos veszélyt jelentő riasztást küldött a gyorsriasztó rendszerben. A törvényjavaslat a Magyarországon alternatív vitarendezé si feladatokat ellátó békéltető testületekre vonatkozó módosításokat is tartalmaz. A Fogyasztóvédelmi Hatóság munkája már megerősödött, amelynek egyértelmű eredményei vannak, a következő lépés a békéltető testületek hatékonyságának a növelése. A módosítás lényegesen egyszerűsíti a békéltető testületi tagok kiválasztásának az eljárását. A jelenlegi hatályos, átláthatatlan és bürokratikus kijelölési eljárást az illetékes megyei, fővárosi kamara által lefolytatott pályázati eljárás váltja fel. A módosítás tová bbi fő célja a békéltető testületek vezetésének professzionális alapokra helyezése. A békéltető testületi tagokat és elnököket a pályázók közül a fogyasztóvédelemért felelős miniszter választja ki. A törvényjavaslat alapján országosan egységes, kötelezően alkalmazandó eljárási szabályzat készül, így mind a húsz testületre egységes eljárási és szakmai gyakorlat alakítható ki, amely egyszerre szolgálja a fogyasztók és a vállalkozók érdekeit. Az elmúlt húsz év működési gyakorlata nyomán jelenleg számottevő ará nytalanság tapasztalható a fővárosi és vidéki békéltető testületek finanszírozása között. A törvénymódosítással ezek az aránytalanságok megszűnnek, így a vidéki testületek is megerősödnek, megerősödhetnek. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat továbbá s zámos közlekedési tárgyú törvény módosítását is tartalmazza. A rendelkezések kiemelt célja hazánk jogharmonizációs kötelezettségeinek teljesítése. A légi közlekedésről szóló törvény módosítása amellett, hogy több jogharmonizációs célt valósít meg, eszközév é válik a deregulációs törekvésekhez igazodó, valamint az uniós jogi környezet gyors változásaira innovatív módon reagálni tudó követelményrendszer létrehozásának is. A módosítás révén ugyanis lehetővé válik, hogy a műszaki részletszabályok ne növeljék tov ább az ágazatot szabályozó joganyagot, ugyanakkor a légi közlekedési hatóság honlapján kötelező erővel bíró szabályként közzé téve teljesítésük elvárható, követelményük betartható lesz. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény módosításának első dleges célja az európai uniós jogharmonizációs kötelezettségeknek való megfelelés. 2020. január 1jétől biztosítani kell a külföldi hozzáadottértékadócsalásokat kivizsgáló hatóságok részére az elektronikus úton történő automatizált hozzáférést a magyar já rműnyilvántartás meghatározott adataihoz, továbbá a magyar adóhatóságok részére a lekérdezési lehetőséget más tagállamok járműnyilvántartásaiban. A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény - a továbbiakban Vkt. - módosításának célja többek között j ogharmonizációs törvénynek való megfelelés. A törvény módosítása révén, továbbá az ehhez kapcsolódó kormányrendeleti kijelölést követően a hajózási képesítések megszerzéséhez szükséges vizsgáztatást kizárólag állami tulajdonban álló vagy az általa alapítot t nonprofit szervezet fogja végezni. A vasúti közlekedésről szóló törvény módosításának legfőbb célja a folyamatban levő kötelezettségszegési eljárás megszüntetése. A 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet módosító 2016/2370/EU európai parlame nti és tanácsi irányelv célja a pályahálózatműködtetők függetlenségének erősítése, a pályahálózathoz történő megkülönböztetésmentes hozzáférés biztosítása és azok hatékonyabb használatának biztosítása. Az irányelv erősíti az átláthatóság pénzügyi, szervez eti garanciáit, csökkentve a pályahálózatműködtetők és vállalkozó vasúti társaságok esetleges keresztfinanszírozásából fakadó kockázatokat. A jelenleg hatályos vasúti közlekedésről szóló törvény az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 20 18. évi XCVIII. számú törvénnyel történt módosítását követően az irányelv előírásának nagyrészt megfelel, néhány rendelkezés esetében azonban elengedhetetlen a jelenlegi hazai szabályozás további pontosítása és kiegészítése.