Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. június 12. szerda - 71. szám - A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépésének elhalasztásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára:
1794 DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Válaszolnék, hogyha már ennyit jegyzeteltem, bár azt gondolom, hogy hallo ttunk nívós felszólalásokat ellenzéki és kormánypárti oldalról is, és hallottunk nívótlan felszólalásokat is. Tekintettel a nívótlan felszólalásokra, nem reagálnék. Az első, amit Gyüre Csaba képviselő úr emlegetett, és aztán többen is átvették a gondolatot , hogy miről is szól a közigazgatási bíráskodásnak egyrészt a bevezetése még a XIX. században, aztán a megszüntetése a Rákosirendszer alatt. Szerencsére volt időm, úgyhogy én is megkerestem, és szerintem nem elsősorban a tankönyvekből érdemes kiindulni, h anem ha már itt vagyunk az ország Házában, a parlamentben, akkor érdemes a parlamenti jegyzőkönyvekből kiindulni. Időközben megkerestem, hogy 1948ban, december 10én, amikor benyújtották a kommunisták az önálló közigazgatási bíráskodás eltörléséről szóló törvényjavaslatot, akkor az indokolásokban mik voltak és aztán mik hangzottak el a vitákban. Kettő példát említenék önnek, ki is írtam. (15.30) Az egyik, Riesz István igazságügyminiszter, aki ennek az eltörlésnek az előterjesztő je volt, azt mondja: „Ezzel szemben a népi demokrácia az állampolgári jogok biztosítását abban látja, hogy az államhatalmat maga a nép gyakorolja, hogy tehát maga a végrehajtó hatalom is olyan hatóságok kezében van, amelyek minden tekintetben a nép érdekei t tartják szem előtt. Ilyen felfogás mellett külön közigazgatási bíráskodásra nincs többé szükség.” Engedjen meg nekem még egy példát. Hébelt Ede, Magyar Dolgozók Pártja részéről a vitában ez hangzott el: „Ma népi demokráciában élünk, és a szocializmus fel é haladunk. Ma ez a mi államideánk. Ennek következtében ma az a természetes, hogy amit a népi demokrácia kormánya helyesnek ítél, azt semmiféle bírói határozattal, formai, jogi határozattal ne lehessen megváltoztatni.” (Dr. Lukács László György: Ennek az M SZMPnek voltak tagjai a fideszesek. Ennek a KISZnek volt tagja Varga Mihály.) Ilyen indokok mellett szűnt meg Magyarországon az önálló közigazgatási bíráskodás. Ilyen érvek szóltak amellett azért, mert az önálló közigazgatási bíráskodás jogállami alapért ék volt, a hatalmi ágak elválasztását jelentette. Pontosan ezért van az, hogy a nálunk szerencsésebb történelmi fejlődésű országokban és a kevésbé XX. századi autoriter rendszerekben élő országokban van önálló közigazgatási bíráskodás, azért, mert az egy j ogállami minimum. Az a tankönyv pedig, amelyből ön idézett - ezt nem én találtam, hanem a kollégák segítettek , 1972ben íródott, és az egyik társszerzője a Rákosikorszak igazságügyi miniszterhelyettese volt. Tehát már megint arról van szó, hogy itt vagy unk a parlamentben, és a Jobbik visszahozza azokat az érveket, amelyekkel a kommunisták megszüntették az önálló közigazgatási bíróságot. S itt mindenki ilyen érték- és érdekazonosságban mondja föl a mantrákat, fölül erre a vonatra, és hozza föl ugyanazokat az érveket. Miközben ha egy nagyon picit hátrébb lépünk, egy nagyon picit gondolkodunk, egy nagyon picit kinyitjuk a történelmi tudatunkat, akkor látjuk azt, hogy az önálló közigazgatási bíráskodás a jogállami feltételeknek igenis megfelelő rendszerű. (Dr . Lukács László György: Manfred Webernek kell ezt megmagyarázni, nem nekünk.) Tudom, hogy ez rosszulesik önöknek, mégis arra szeretném kérni önöket, hogy gondolják át az ezzel kapcsolatos álláspontjukat. A másik: Harangozó képviselő úr említette, aki már n incs itt, de azért megemlíteném neki, hogy olyan brutális jogállamiságsérelmek történtek - ugye, ezt mondta - a mai napon is itt a magyar parlamentben, hogy képesek voltunk, a kormány és a kormánypárti képviselők képesek voltak egy nap alatt adót csökkent eni. Atyavilág! Egy nap alatt képesek voltunk adót csökkenteni. Lehet, hogy ha több idő állt volna rendelkezésre, akkor önök megpróbálták volna azt ellehetetleníteni. Ez lehet. Erre már volt példa tavaly év végén a parlamentben, amikor megpróbálták ellehet etleníteni például az ápolási díj emelését. Erre tehát már volt példa. Úgyhogy a kormánypártoknak egyébként a törvények adta kereteken belül a kivételes eljárás lehetőségével néha bizonybizony élni kell, azért,
