Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. június 12. szerda - 71. szám - A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentéséről és az ezzel összefüggő más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő, összevont vitája - TORDAI BENCE (Párbeszéd): - ELNÖK: - VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter:
1745 majdnem 12 százalék volt a munkanélküliségi ráta, most 3,5 százalék. Ez a 3,5 százalék azt jelenti, hogy a negyedik legjobb eredményt tudjuk ebben a tekintetben az Európai Unióban felmutatni. Ami a további képviselői felvetéseket illeti - a Magyar Állampapír Plusz forgalmazása , az MSZP felszólalója, Molnár Gyula képviselő úr arról beszélt, hogy drágán finanszírozzuk az adósságot. Tisztelt Képviselő Úr! Egyrészt állapítsuk meg, hogy az adósságszint ma jóval kisebb, mint 2010ben - akkor a bruttó hazai termék 83 százaléka volt, most meg 70 százaléknál tartunk , és a következő évi költségvetést is úgy terjesztettük be, hogy év végére 67 százalékra fog csökkenni az adósságrátánk. Tehát egyre kisebb terhet és egyre kisebb kockázatot jelent a magyar gazdaságnak az az államadósság, amit ö rökül kaptunk az elmúlt évtizedekből. Másrészt viszont a magyar kormány arra is törekszik, hogy azok a magyar családok, akik megtakarítással rendelkeznek, azok a magyar magánszemélyek, akiknek ilyen típusú megtakarításuk van, és ezt állampapírokra kívánják fordítani, azok megfelelő jövedelmet kapjanak. Tehát egyáltalán nem tekintjük azt az ördögtől valónak, ha egy magyar család is részesül abból a jövedelemből, amit az államadósság kezelése jelent. Miért is gondoljuk azt, hogy ebből csak külföldi intézményi befektetők vagy külföldi bankok részesülhetnek? Mi azt gondoljuk, hogy ebből a szempontból fontos volt a lakossági megtakarítások felé fordulni. Megjegyzem halkan, csendben, hogy amikor ilyen bérnövekedés van, és a magyar lakosság készpénzállománya több m int 6000 milliárd forint, 6100 milliárd forint, akkor egyáltalán nem haszontalan azon gondolkodni egy kormánynak, hogy hogyan tudja ezt a készpénzmennyiséget a megtakarításokon keresztül is visszaforgatni a gazdaságba. Ezt tesszük most, az első hét eredmén yeként mondhatom önöknek, hogy 529 milliárd forint értékben jegyeztek magyar magánszemélyek, családok ebből a típusú állampapírból. Adókérdések és az áfa kérdése. Itt azért hadd jegyezzem meg, hogy 2010 óta következetes adópolitikát folytatunk. Azt mondjuk , hogy a közösségi kiadásainkhoz, tehát az egészségügyhöz, oktatáshoz, közbiztonsághoz, országvédelemhez szükséges forrásokat a fogyasztási típusú adókon keresztül szedjük be, és egyébként a munkát, jövedelmet terhelő adók mértékét pedig csökkentjük. Ez az oka annak, hogy Európában a legkisebb vállalati adónk van - 9 százalék , és ez az oka annak, hogy a jövedelmet terhelő személyijövedelemadószint pedig a harmadik legalacsonyabb Európában – ugye, egységes 15 százalékos kulcsunk van. A fogyasztáson keresz tül pedig nyilvánvaló, hogy ezeket a kiadásokat finanszírozzuk. Amikor valaki elkölti a jövedelmét, akkor nyilván saját maga dönt arról, hogy milyen típusú cikkeket vásárol meg és fogyaszt, és milyen mértékben; megtakaríte esetleg, vagy a fogyasztást vála sztja. Tehát szeretném azt mondani képviselőtársaimnak, hogy az egy illúzió, hogy az árakat csak az áfa mértéke határozza meg. Az árakat nagyon sok minden meghatározza: termelési költség, piaci viszonyok, a termelők vagy éppen a szolgáltatók között lévő ve rseny. Az áfa ennek egy apró szelete. Emellett pedig azt se felejtsék el, hogy európai uniós tagország vagyunk. Az Európai Unió irányelvekben szabályozza azt, hogy hogyan lehet az áfakulcsokat használni. Itt szeretném idézni azt, hogy a 2006/112. számú eur ópai közösségi, tanácsi irányelv világosan kimondja, hogy azon termékek, amik egy bizonyos mellékleti körbe tartoznak, azok kulcsát nem lehet kedvezményes módon szabályozni, és sajnos az Európai Unió 2006ban úgy szabályozott, hogy az áfairányelv nem teszi lehetővé a tagállamok számára például a gyermekek neveléséhez elengedhetetlen cikkek áfakulcsának a csökkentését. Úgyhogy amikor önök arról beszélnek, hogy Brüsszelből minden szép és jó, akkor kérem, hogy támogassák majd a magyar kormányt abban a küzdelmé ben, amikor, mondjuk, a gyermekek neveléséhez szükséges termékek áfakulcsának a csökkentését fogja javasolni. Itt jegyzem meg egyébként, hogy az elmúlt években ebből a kulcsból is lehetett csökkenteni - tejtermékek áfakulcsának a csökkentése, a csirkehús, a sertéshús vagy a tojás áfájának a csökkentése ebbe tartozott. Éppen a legszükségesebb, alapvető élelmiszerek körében tudtunk áfakulcscsökkentést elérni.
