Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. június 11. kedd - 70. szám - Schmuck Erzsébet (LMP) - az emberi erőforrások miniszterének - „Mit tesz a kormány a nyugdíjas társadalom szétszakadása ellen?” címmel - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1651 sehogyan sem lehet megélni. Ma Magyaror szágon 47 ezren 50 ezer forintnál kevesebb nyugdíjszerű ellátást kapnak, és közel 600 ezren pedig 100 ezer forint alattit, miközben tudjuk azt, hogy most már jó néhány nyugdíjasnak a nyugdíja 2 millió forintnál is magasabb. A nyugdíjasok jelentős része nem csak a nyugdíjastársadalmon belül szakad le, hanem nő a távolság az aktív dolgozókétól is. Mindezt tetézi, hogy a kormány a nyugdíjasokon akar spórolni: jövőre 2,8 százalékos inflációval számol, miközben a Magyar Nemzeti Bank több mint 3 százalékot jelzet t előre. Ez azt jelenti, hogy a kormány hónapokon keresztül kamatmentesen akarja használni a nyugdíjasoknak járó pénzt. A nyugdíjastársadalom szétszakadását mihamarabb meg kell állítani. Elfogadhatatlan, hogy a nyugdíjemelés még mindig csak inflációkövető , és a nyugdíjasok nem részesülnek a gazdasági növekedés hasznából. Az is elfogadhatatlan, hogy miközben az alacsonynyugdíjasok maximum néhány ezer forint nyugdíjemelést kapnak, a magasnyugdíjasok akár több tízezer forinttal is többet kaphatnak. Államtitká r úr, azt kérdezem, hogy mit kíván tenni a kormány a méltányosabb időskorért; hogyan kívánja emelni az alacsony nyugdíjakat; mit tesz az egyre növekvő egyenlőtlenség és a nyugdíjastársadalom szétszakadása ellen. Várom megtisztelő válaszát. (Szórványos tap s az ellenzék soraiból.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ké pviselő Asszony! Tisztelt Ház! Az ön szavait leginkább az önök egyik nagy szövetségese, Brüsszel az, amelyik cáfolja. (Schmuck Erzsébet: Ki?) Ön azt mondta, hogy a munkajövedelmükhöz képest túl kevés az az összeg, amit a nyugdíjasok kapnak. Nyilván mindann yian azon dolgozunk, hogy a nyugdíjasok nyugdíja minél magasabb legyen. Van olyan kormány, amelyiknek ezt sikerül megtenni: így a FideszKDNP, amelyik 33 százalékkal tudta növelni a nyugdíjak értékét és a vásárlóértékét közel 10 százalékkal, míg az önök sz övetségesei, akikkel együtt indulnak a választásokon, elvettek a nyugdíjasoktól egyhavi nyugdíjat. Nos, ezeknek a növeléseknek az az eredménye, hogy míg az Unióban átlagosan valaki a jövedelme 57 százalékát kapja meg nyugdíjként, Németországban 46 százalék át kapja meg valaki a jövedelmének nyugdíjként, Magyarországon 64 százalékát. Tehát az 57 százalékos uniós átlaghoz képest magasabb, 64 százalékát. Ha megnézi ön, hogy a relatív jövedelmi szegénység - ön azt mondja, hogy elszegényednek a magyar nyugdíjasok - az Unióban a nyugdíjasok hány százalékát érinti: az Unióban 14,2 százalékát érintette a nyugdíjasoknak az úgynevezett relatív jövedelmi szegénység, Magyarországon 10. Tehát alacsonyabb a nyugdíjasok között a szegénységnek kitettek aránya, mint az Unión belül, pontosan azért, mert olyan többletjuttatásokat is igyekszünk biztosítani, akár természetben, akár anyagiakban, amely segít a nyugdíjasoknak. Tisztelt Képviselő Asszony! Ön minimálnyugdíjról, nyugdíjminimumról beszélt. Tizedszázalékait érinti a nyugd íjasoknak ez a kérdés, és nyilván, aki több évtizedet dolgozott normál, bejelentett munkahelyen nyolcórás állásban, azok közül szinte pedig senkit. És azoknak a száma, ahogy mondtam, akik a nyugdíjminimumban érintettek mint megállapított nyugdíjösszeg, aho gy mondtam, tizedszázalék, de még ezeknek a száma is egy év alatt felére csökkent. Az szerintem örvendetes, hogy azoknak a száma, akiknek magas nyugdíja van, másfélszeresére nőtt. És mindemellett azoknak a száma, akiknek a legkisebb értékű nyugdíja van, az oknak a száma pedig a felére csökkent. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)
