Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. június 3. hétfő - 69. szám - Bejelentés napirend utáni felszólalókról - Kérdések - Dr. Brenner Koloman (Jobbik) - a pénzügyminiszternek - „Mennyi pénzt utalnak haza éves szinten azok a Magyarországon dolgozó (elsősorban ukrán) munkavállalók, akiknek nincs állampolgárságuk az Európai Unióban?” címmel - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
1544 Köszönöm a szó t. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint az ismeretes, a külföldön munkát vállaló magyarok évről évre több pénzt utalnak haza. A felmérések szerint a legnagyobb összegeket elsősorban Németországból és NagyBritanniából küldik haza az ott munkát vállaló hon fitársaink. Nyilvánvaló az is, hogy ennek a növekedésnek az oka abban a sajnálatos tendenciában keresendő, hogy itthon versenyképtelenek a bérviszonyok, és ezt a Fideszkormány minden erővel fenn is kívánja tartani, ezért kell egzisztenciális okokból egyre több embernek elhagyni hazánkat. És nem kalandvágyból mennek el ők, ahogy önök állítják, sőt egy friss felmérés szerint már több százezer magyar kimondottan politikai okokból tervezi hazánk elhagyását. Sajnálatos tény továbbá, hogy az elvándorolt magyarok munkaerőpiaci kiesését a Fidesz nem a bérfelzárkóztatás és a külföldön élők hazahívása, hanem a magyarnál jóval olcsóbb, Európai Unión kívüli, jelentős részben ukrán munkaerő, migráns munkások betelepítése útján igyekszik pótolni. Elég csak a nemrég bemut atott gazdaságélénkítő csomagra gondolnunk, hiszen itt a legfontosabb célja az, hogy fideszes munkásszállók építését könnyítse meg, ezért nincs aztán nálunk, Sopronban már megmozdulni se helyünk. Figyelemre méltó adatoknak tekintjük a külföldön élő magyaro k által éves szinten hazaküldött pénzösszegekre vonatkozó felmérések összesítő adatait. A valós magyar gazdasági helyzetet azonban csak akkor tudjuk valóban objektív módon is vizsgálni, az országot sújtó gazdasági migráció és a munkaerőpiac tényleges állap otát úgy tudnánk érdemben javítani, ha arról is kaphatnánk egy összesítést végre, hiszen ezt a kérdést már írásban is feltettem, és semmilyen választ nem kaptam rá, hogy éves részletezésben milyen mértékű összesített munkajövedelmet utalnak haza a Magyaror szágon dolgozó, Európai Unión kívüli, elsősorban ukrán munkavállalók. Az általuk hazaküldött összegek milyen növekedése volt tapasztalható az elmúlt években? Kérem, hogy az összértékeket forintban, a növekedés mértékét pedig százalékban adja meg a válaszad ó tisztelt államtitkár úr. Köszönöm megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Tállai András államtitkár úrnak adom meg a szót a viszonválaszra. TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először is határozottan cáfolom az ön szavait, és az ön állításával szemben a kormánynak pontosan az a célja, hogy a hazai munkaerőpiac által kínált álláslehetőségeket elsősorban magyar állampolgárokkal töltse be. E nnek érdekében a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi munkavállalásával kapcsolatos engedélyezési rendszer töretlenül alkalmazott alapelve az, hogy az EUn kívülről érkezett munkavállalók csak akkor jogosultak Magyarország területén munkát végez ni, ha az üres álláshelyet magyar vagy uniós állampolgárral nem lehet betölteni. Hangsúlyozandó, hogy a harmadik országbeli állampolgárok munkavállalása nem korlátlan sem időben, sem munkakörben, sem egyéb feltételeket tekintve. Engedje meg, hogy azt is cá foljam, hogy a munkásszállóépítési program harmadik országbeli állampolgárok munkahelyét fogja szolgálni. A munkásszállóépítési program elsősorban a magyar munkavállalókat, a Magyarországon rögzített munkanélkülieket, illetve a most munkát vállalókat fog ja kiszolgálni. Néhány szót szeretnék arról szólni, hogy mit tett a magyar kormány a bérek felzárkóztatásáért. 2010 óta a három gyermeket nevelő családok nettó átlagbére megduplázódott, a gyermeket nem nevelő családok keresete pedig 67,4 százalékkal emelke dett. A bérek növekedése folyamatos, az idei év első három hónapjában 11 százalékkal növekedtek. A Magyarországon dolgozó külföldiek jövedelemáramlásaira vonatkozóan Unión belüli, illetve Unión kívüli összesítés, bontás érhető el. Ez alapján a Magyarország on dolgozó külföldiek az EUn kívülre 2010ben 51 milliárd forintot, 2018ban pedig 89 milliárd forintot utaltak ki saját hazájukba,
