Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. június 3. hétfő - 69. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
1533 évben, tehát 2016ig, ami a mi kormányzásunk ide jén e területen ránk esett. Az egy főre jutó éves magyar széndioxidkibocsátás pedig közel 2 tonnával volt kisebb ebben az időben, mint az EU 28 tagállamok átlaga. (Tordai Bence: Minden évben nőtt…) Tehát jelentős intézkedéseknek kellett bekövetkeznie, és intézkedések voltak annak érdekében, hogy ezt az értéket fenn tudjuk tartani. Magyarország 2013ban 10 százalékos energiamegtakarítást és 14,65 százalékos megújulóenergiacélt tűzött ki maga elé 2020ig, a kötelező 13 százalék helyett. (Tordai Bence: A le galacsonyabb az EUban…) Tehát ebből is látszik az, hogy a kormány komolyan veszi a klímavédelmet. Hazánk a 2019 januárjában benyújtott nemzeti energia- és klímaterv tervezetében az üvegházhatásúgázkibocsátás csökkentésének céljaként az 1990. évihez képest 2030ra legalább 40 százalékos kibocsátáscsökkentést tűzött ki maga elé célul, és többek között ennek a célelérésnek az egyik eszközeként azt tartjuk, hogy a napenergiát felhasználjuk energiaelőállításra. Ennek az egyik nagyon fontos értéke, hogy a követ kező években a hazai napelemparkok kapacitása elérje a 3000 megawattot. (Tordai Bence közbeszól.) Ezenfelül elhatároztuk azt is, hogy az energiahatékonyság területén elért eredmények révén 2030ban a végső energiafelhasználás mértéke ne haladja meg a 2005ös energiafelhasználási értéket. Ez a hatékonyságot jelenti. Tehát ebben az esetben a káros anyag kibocsátása is jelentős mértékben csökkenni fog. Természetesen a klímaváltozás elleni küzdelemben egy összefoglaló dokumentumban az éghajlatváltozási stratégi a területén megfogalmaztuk azt, hogy mérsékeljük a klímaváltozás hatásait, megvédjük az eszközeinkkel a felmelegedés okozta veszélyektől a magyar embereket, és hosszú távon (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) megteszünk minden t annak érdekében, hogy ez így legyen. Lehetne még sorolni a példákat, de a hozzászólás ideje lejárt, ezért köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Most napirend előtti felszólalá sra jelentkezett Z. Kárpát Dániel képviselő úr: „Kiterjeszti a Kormány a népességcserét?” címmel. Öné a szó, képviselő úr. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy látszólag unalmas vitát folytathatnánk le a gazdaságvédelmi akcióterv ről, amely annál fontosabb kérdéseket tartalmaz, de lássuk be, a szélesebb közvéleményt annyira azért nem hozza lázba. Hozzáteszem, a kormányzat részleges beismerése számomra szimpatikus, a munkára rakódó terhek, sőt a foglalkoztatásra rakódó terhek együtt es csökkentése igenis elvezethetne a gazdaságélénkítés felé. És az áfacsökkentések tekintetében is nem arra kellene csak elindulni, amerre a kormány megy a szálláshelyek áfatartalmának csökkentése tekintetében, hanem bizony az egész magyar építőipar, a gye rmeknevelési cikkek, az alapvető élelmiszerek áfacsökkentése irányába is. Ugyanakkor ebben az akciótervben szerepel egy - tudom, hogy tőlem furcsa lesz, de - hajmeresztő elgondolás, ez pedig a vállalkozások munkásszállóépítésének (Dr. Rétvári Bence: Kinek furcsa, hajmeresztő?) kiterjesztése, tehát azon idegen munkaerő importját célzó akcióterv kiterjesztése, amelyet a kormány eddig is, sajnálatos módon, óriási sikerekkel folytatott. De ha már gazdaság, kezdjük azzal a kevéssel, amiben egyetértünk, én ezzel szoktam kezdeni, és ez fontos. Egyetértünk abban, hogy reális célokat kell kitűzni. Szerintem nem Orbán Viktor 2030as „Ausztriát utolérjük” ígérete a reális célkitűzés. Nem véletlen, hogy Matolcsy György néhány nappal később 2050re tette ugyanezt az „Au sztriát utolérjük” ígéretet. Szerintem a magyar bérek rendezése lehet csak egy reális alternatíva tíz éven belül. A béruniós koncepciónak megfelelően a magyar munkabérek lassú felzárkóztatása, a multicégekkel kötött stratégiai szerződések újratárgyalása le het az az út, amely egyértelmű változást hoz a magyar polgárok mindennapi komfortérzetében, itthonmaradási szándéka tekintetében, azt illetően, hogy mennyire tudják és akarják a magyar jövőt
