Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. május 28. kedd - 68. szám - Az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz):
1509 Köszönöm, képviselő úr. Mesterházy At tila képviselő úr, az MSZP vezérszónoka következik. Tessék! MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon rövid leszek. Szeretném jelezni, hogy az MSZP frakciója is támogatja ezt az előterjesztést. Egy kérdésem l enne államtitkár úrhoz: miért így került be, amiről Font Sándor is beszélt, hogy állatot klónozni, ha törvény eltérően nem rendelkezik, tilos? Milyen olyan törvényi eset lehet, amikor a törvény úgy rendelkezik, hogy lehessen klónozni Magyarországon állatot ? Ezen túlmenően azt gondoljuk, hogy ez egy olyan rendelkezés, ami hasznos és jó, ezért az MSZP frakciója támogatni fogja ezt az előterjesztést. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Czerván György képviselő úr, a Fidesz képviselője a vezérszónoki kör u táni első felszólaló. Parancsoljon! CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány és a gazdák közös erőfeszítéseinek eredményeként a magyar mezőgazdaságban 2010 után kedvező folyamatok indultak el. A mezőgazdaság kibocsátása dinamikus növekedésnek indult, Európa élvonalába került, ennek révén pedig az agrárium több éven keresztül is hozzájárult a GDP növekedéséhez. Évről évre nőtt az agrárexportunk, annak egyenlege pedig szintén folyamatosan javult. K edvezőbbé vált a mezőgazdaság kibocsátásának szerkezete is, hiszen azon belül, ha kismértékben is, de nőtt az állattenyésztés aránya. Ez utóbbi tény azért is nagyra értékelendő, mert a világban zajló gazdasági folyamatok nem kímélték a hazai állattenyészté st sem. Egymást érték a piaci válságok, ezeket pedig eredményesen átvészelte az ágazat. Az állattenyésztés nehéziparának mondott szarvasmarhatenyésztésben például különösen figyelemreméltóak a hazai adatok. A szarvasmarhák, azon belül pedig a tehenek állo mánya 2010 óta folyamatosan növekszik, holott a húsmarhatenyésztők dolgát a végletesen ingadozó piaci kereslet, a tejesgazdák életét pedig az éveken át tartó tejpiaci válság nehezítette. Hadd hívjam föl tisztelt képviselőtársaim figyelmét az állattenyészté s foglalkoztatásban betöltött szerepére is! A legutóbbi gazdaságszerkezeti összeírás adatai szerint csaknem 3 ezer gazdasági szervezet és mintegy 260 ezer egyéni gazdaság foglalkozott állattartással vagy tenyésztéssel. Ezek a gazdaságok félmillió embernek , családnak adtak fő vagy kiegészítő keresetet. Egy nemzetgazdasági szempontból fontos, gyarapodó, az európai fejlődéssel lépést tartó hazai állattenyésztésről tudunk beszélni. Egy modern ágazat működése pedig korszerű jogi kereteket kíván. A 26 éve megalk otott állattenyésztési törvény és azok végrehajtási rendeletei mára már megértek a megújításra. Ennek kereteit természetesen az európai uniós rendelet szabja meg, amelyhez a jogszabályi harmonizációval igazodnunk kell. (15.30) De meg kell alkotni azokat a jogi kereteket is, amelyek a közösségi jog által nem szabályozott állatfajták tenyésztésszervezési szabályait tartalmazzák, hiszen az EUs jog csak a szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, ló, szamár- és sertésfajok fajtáinak tenyésztését szabályozza. Ez ért az egyéb közösségi jog által nem szabályozott állatfajtákra teljes nemzeti szabályozást szükséges kialakítani, amely természetesen nem ütközhet az EU egyéb szabályaival, főként a versenyjogi előírásaival. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk hazánk állat genetikai erőforrásainak, valamint a kiemelt genetikai értéket képviselő védett, őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták védelmére is. Lehetőséget kell adnunk a határon átnyúló tenyésztőszervezeti tevékenységekre is, de ez terveink szerint csa k szabályozott keretek között, a hazai tenyésztési hatóság kontrollja mellett lesz
