Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. május 28. kedd - 68. szám - Az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár
1505 Elsőként megadom a szót Farkas Sándor államtitkár úrnak, az Agrárminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon! FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár , a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A XXI. századi civilizációban egyre inkább felértékelődik a mezőgazdaság és az élelmiszerelőállítás szerepe; nemcsak azér t, mert ennek az ágazatnak kell ellátnia élelmiszerrel az egyre sokasodó népességet, hanem azért is, mert a korszerű gazdaságnak komoly szerepe is van a kultúrtáj alakításában, a biológiai sokféleség megőrzésében, a környezet védelmében és a természeti ért ékek megóvásában. Az elvárás az, hogy hatékonyan, egyben fenntartható módon állítsuk elő a szükséges élelmiszereket. A magyar mezőgazdaság mindezen területeken jól teljesít. Az agrárium kibocsátása 2010 óta évről évre növekszik, érté kben tavaly már megközelítette a 3000 milliárd forintot. A gazdálkodók egyre jelentősebb zöldvállalásokat tesznek, nagy biológiai értékű hazai növény- és állatfajaink, fajtáink kiemelt védelme pedig az agrobiodiverzitást növeli. Mindezen rendszeren belül az állattenyésztésnek kiemelt figyelmet szentel a kormány és a szakirányítás, ezen a területen is jó úton járunk. Az állattenyésztés kibocsátása 2018ban 943 milliárd forint volt, folyóáron 2010 óta 57 százalékkal növekedett, amely értékkel hazánk az EU é lmezőnyébe tartozik. 2018ban széles bázisú volt a növekedésünk, hiszen valamennyi fontosabb állatfaj termelése felülmúlta az előző évi értékeket. Annak érdekében, hogy a magyar állattenyésztés meg tudja őrizni versenyképességét, elengedhetetlen az ágazat további fejlesztése, valamint az állattenyésztők és az állattartók tevékenységének előremutató szabályozása. Fontos feladatunk van a genetikai alapok megőrzésében és fejlesztésében szintén. Az állatgenetikai erőforrások napjainkban a meg nem újuló természe ti erőforrások között egyre nagyobb jelentőséget kapnak. Egy fajta esetleges eltűnése adott esetben egyúttal a tulajdonságait meghatározó génállomány örökre történő elvesztésével járna, amely többé nem rekonstruálható és mással nem pótolható. (15.10) A b iodiverzitás fenntartása, az agrártermelési céljaink hosszú távú megvalósítása, valamint a termelés folyamatosságának biztosítása szempontjából tehát a biológiai alapok, az állatfajok, állatfajták, továbbá a szaporítóanyagaik genetikai értékének megőrzése, fenntartása, fejlesztése és az ehhez kapcsolódó állattenyésztési rendszerek korszerűsítése nélkülözhetetlen. Az állattenyésztést, ezt a stratégiailag fontos agrárgazdasági területet eddig egy 1993ban megalkotott törvény szabályozta. A 26 éves jogszabály már nem képes olyan korszerű keretet adni, amely maradéktalanul teljesíti az állattenyésztéssel, genetikai erőforrások megőrzésével kapcsolatos aktuális elvárásokat. Itt van tehát az ideje a változtatásnak, amelyet a szakma képviselői is elvárnak. Ugyanakk or uniós jogharmonizációs feladataink is vannak e területen. Az Európai Unió vonatkozó rendeletei szintén megújultak, és már közvetlenül alkalmazandóak valamennyi tagállamban, ezért az új és az uniós joggal harmonizált állattenyésztésre vonatkozó jogszabál yoknak mielőbb szükséges megjelennie. Az ezt előkészítő munkát az Agrárminisztériumban elvégeztük. Az igazságügyi tárcával karöltve elkészült a törvényjavaslat végleges szövege, amelyet az Országgyűlés tisztelt tagjai megismerhettek. Az egyszerűbb és átlát hatóbb szabályozás jegyében csak azok a tárgykörök kerültek be a törvénybe, amelyek esetében feltétlenül szükséges volt a törvényi szintű szabályozás. Minden más esetben kormányrendeleti, illetve miniszteri rendeleti szintű jogszabályalkotás volt életszerű . Az értelmezést és a végrehajtást segíti, hogy a törvénytervezet és a kormányrendelettervezet együtt került kidolgozásra és benyújtásra. Meggyőződésem, hogy olyan új törvény és hozzá kapcsolódó kormányrendelet születhet, amely megfelel a mai kor követelm ényeinek, segíti az ágazat érdekeit érvényre juttatni, és illeszkedik a változó EUs jogi szabályozáshoz. A jogszabályok megalkotásánál elsődleges cél volt a tenyésztőink és tenyésztésszervezésünk értékeinek és érdekeinek védelme,
