Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. május 28. kedd - 68. szám - Egyes törvényeknek a nagyszülői gyermekgondozási díj bevezetésével kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
1479 nemcsak matematika, hogy kipipálom, egy ember száz forint költségvetési sort jelent. Nekünk érzelmi alapon közössé get jelent. Mi ennek a közösségnek a családokon keresztüli felépítésében vagyunk érdekeltek, ahova most beemelnénk azokat az aktív korú nagyszülőket, akik szívesen segítenének a gyerekeknek, és ezen szülőknek a foglalkoztatáspolitikájában is, azt gondolom, szerepet kell hogy játszódjon, amellett, hogy az unoka nevelésében nemcsak intézményi hátteret ad, hanem olyan élményeket, amelyek pótolhatatlanok. Tehát summa summarum, azt gondolom, hogy a Ratkókorszakhoz képest csökkenő szülőképeskorú nők számát nem r ajtunk kell számonkérni. Ön azt mondja, hogy kezdenek felébredni. Tegnap este kaptam egy telefont, választókerületi elnökként elemezgetjük a választást, egy jobbikos elnök felhívta az én kollégáimat, hogy megkezdték a DKcsoport létrehozását, úgyhogy tesse nek nyugodtan lenni, visszavándorol, ami visszavándorolandó (Z. Kárpát Dániel: Ezt fejtsd már ki bővebben!) , és megtalálják a helyüket azok, akik meg kell hogy találják a helyüket. Nyugodjon meg, Gréczy úr, nem fognak önök soha a büdös életben kormányra ke rülni, amíg nincs meg az az érzés, ami a társadalompolitikához, a családpolitikához szükséges. Kérem önöket, hogy ha van egy pici gerinc, van egy kicsi tenni akarás, akkor támogassák ezt a családpolitikai intézkedést. Köszönöm szépen. (Gréczy Zsolt: Ez a p ökhendiség nagyon rossz lesz! - Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK : Üdvözlöm önöket. Örülök, hogy ilyen jó hangulatban találom az Országgyűlést (Derültség. - Dr. Rétvári Bence: Már az elnök úrtól!) , és így kezdhetem el a mai elnökl ést, ami Z. Kárpát Dániel képviselő úr felszólalásával fog folytatódni, a Jobbik képviselője. Parancsoljon! Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bár az előttem szóló kormánypárti képviselő szavainak egy részével mélységesen egyetérte k, egy másik részével nem, egy dologra szeretném inteni önöket. Bár ezt nem kérték, de úgy érzem, hogy meg kell tennem, mert nekem van lelkiismeretem. Az emberekről, képviselőkről, egy hatalomról a valódi bizonyítványt mindig az állítja ki, hogy egy akkora győzelem után hogyan viselkednek azokkal szemben, akik adott esetben gyengébben teljesítettek, akik az adott pillanatban gyengébbek náluk. Az önök pökhendi, nagymellényes viselkedése kiállítja ezt a bizonyítványt. Őszintén bízom emberileg abban, hogy tudn ak ezen változtatni, és fel tudnak nőni ahhoz a százalékos arányhoz, amit a választáson kétségkívül elértek. Szeretnék államtitkár úr felé fordulni, hiszen van közöttünk egy elvarratlan szál. Nekem nem volt felszólalási lehetőségem az utóbbi percekben, ami óta reagálni tetszett a magyar fiatalokat érintő kérdésre. Szeretném ezt tisztába tenni. Amikor a lakáscélú előtakarékosság állami támogatásának hiányát rovom fel önöknek és ennek a megszüntetését kérem számon, miért teszem ezt? Mondhatja ön, hogy az egyik családtámogatási vagy otthonteremtési támogatási forma helyett a másikba csatornáznak át költségvetési forrásokat, a két forma között azonban az elérendő és az elérhető társadalmi bázis jelenti az óriási különbséget. (Dr. Rétvári Bence: Csak az szélesebb! ) Államtitkár úr, nincs benne a CSOKról szóló rendelkezésekben, de ön szerint mennyit kell keresnie két magyar fiatalnak együttesen ahhoz, hogy a CSOK támogatását, mondjuk, egy új ingatlanra igénybe tudják venni? Üssön a hasára, és mondjon egy tippet! De egyébként tudunk ezen segíteni. Nagyságrendileg 250300 ezer forintos bevétellel a két keresőnek együttesen kell ahhoz rendelkeznie, hogy a bank ilyenolyan kifogásokkal ne hajtsa el őket. Én elismerem, hogy ez nincs benne az önök által az asztalra tett jo gszabályban. Elismerem, hogy ezt nem a kormányzat kodifikálta, de attól még a valóság terében szembejön az, hogy gyengébben kereső magyar fiatalok tízezrei kimaradnak egyrészt a takarékoskodási lehetőségből, mert ez megszűnt, ennek volt eddig állami lába, másrészt viszont nem keresnek eleget ahhoz, hogy a CSOK rendszerébe, akár a felduzzasztott CSOK rendszerébe csatlakozzanak. Államtitkár úr, még egy az életből vett példa.
