Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. február 19. kedd - 54. szám - Az Európai Unió és tagállamai, valamint Japán közötti Stratégiai Partnerségi Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről
138 Míg Japánban, ahol igazán káros jelenség a túlóra, próbálják csökkenteni és arra figyelmeztetni a munkáltatókat és a munkavállalókat, hogy egy kicsit lazítsanak, Magyarországon azt próbálják rákényszeríteni az emberekre, hogy túlórázzanak, dolgozzan ak, sőt még három év múlva kapjanak erről egy elszámolást, és akkor számolhassanak el a túlórapénzeikkel. Tehát a kormány, világosan látszik - ilyen egyezmény ide, olyan egyezmény oda , saját maga járva az utat, bevezeti az úgynevezett magyar karoshit, am i egészségtelen, és a családvédelem szempontjából sem kitüntetésre méltó, hiszen mindenki látja, hogy ha valakinek egy pluszszombatot kell dolgoznia, az azt fogja eredményezni, hogy ezt az időt nem az egészséges rekreációval, nem a családi körben és nem sa ját maga regenerálódásával fogja tölteni. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió és tagállamai, valamint Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodás sok mindenről szólhatna. Szólhatna például arról, hogy miként állapodnak meg a felek abban, hogy nem zsigerelik ki egymás dolgozóit, de erről nem szól. Ennek ellenére úgy gondolom, konszenzus lesz abban, hogy a pártok ezt a javaslatot támogatni fogják, hiszen mindannyiunknak az a legfontosabb, hogy egy ilyen fontos gazdasági partnerrel mind az Európai Unió, mind pedig hazánk jó viszonyt ápoljon. Az intő példák, az intő rossz példák pedig a kormány előtt állnak. Visszakozzanak a túlóratörvényből, visszakozzanak a 400 órából, és térjenek vissza a realitások talajára, ami a munkaidő, illetve a munkabére lszámolásra vonatkozik! Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és a DK soraiban.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Nacsa Lőrincnek, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről l: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Lukács képviselőtársam biztos azért ismeri ilyen jól Japánt, mert oda is közvetített ki magyar egészségügyi dolgozókat sokszor (Derültség és szórványos taps a Jobbik soraiban.) , és o da is jó kapcsolata van, hogy ne Magyarországon dolgozzanak ezek az emberek. Igen, van, amit nem kell átvenni, és van, amit át kell venni; ott például nincs kultúrája az antiszemitizmusnak, az önök pártjában pedig van. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió és tagállamai fontosnak tartják a Japánnal fennálló kapcsolatok további elmélyítését és fejlesztését a politikai, gazdasági és kulturális élet valamennyi területén. Államtitkár úr és képviselőtársam már beszélt a stratégiai megállapodás jelentőségérő l; egy kicsit Magyarország vonatkozásában beszélnék erről, hiszen Magyarország számára is kiemelkedő jelentőségű a Japánnal való együttműködés. Ebben az évben ünnepeljük a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 150. évfordulóját, az emléké v keretében a kormány tovább fogja majd népszerűsíteni a magyar komolyzenét és zenepedagógiát Japánban, ezen túlmenően pedig kiállítások, innovációs konferencia és sportrendezvények szervezésére is sor kerül a szigetországban. Japán a nyolcadik legnagyobb tőkebefektető Magyarországon, a következő években jelentősen tovább nőhet még a japán működőtőkebefektetések értéke. Jelenleg is mintegy 170 japán vállalat tevékenykedik Magyarországon, összesen 34 ezer munkavállalót foglalkoztatva. Japán a legnagyobb ázs iai zöldmezős beruházó Magyarországon, és Japán a legnagyobb ázsiai felvevőpiaca is a magyar élelmiszeripari termékeknek. A kormány eddig hét japán vállalattal írt alá stratégiai együttműködési megállapodást, valamint a magyar kormány minden évben száz ösz töndíjas helyet ajánl fel japán hallgatók számára a Stipendium Hungaricum program keretében. Azt kell mondjam, hogy jól működik a V4+Japán együttműködési forma is, hiszen a japán fél jelezte szándékát a politikai párbeszé d, valamint a konkrét projektalapú együttműködés kiszélesítésére, főként a kutatás és innováció, a fejlesztéspolitika, valamint a katasztrófavédelem és biztonságpolitika területén. Így a kormánynak vizsgálnia kell a V4Japán fejlesztési együttműködés
