Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. április 2. kedd - 65. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - DÚRÓ DÓRA (független):
1316 Mind a kettő ígéret 2017. máju s 4éhez kapcsolódik, a Csengeri Járási Tanuszoda átadásához, amikor Orbán Viktor miniszterelnök úr a késő délelőtti órákban határozott ígéretet tett mind a csengeri börtön, mind az M49es út megépítésére. Megjegyzem, az M49es vonatkozásában néhány hónapp al korábban, 2016 végén, a román választási kampány vége felé Szatmárnémetiben is tett egy határozott ígéretet. Ehhez képest úgy néz ki, hogy a csengeri börtönből nem lesz semmi, hiszen bár a kivitelező kiválasztása valamennyi börtönépítés kapcsán megtörté nt, de egyelőre ismeretlen okból ezek a források nem állnak rendelkezésre. Úgy néz ki, hogy a nagyon távoli jövőbe ismét háttérbe szorították, hátra sorolták ezt a térséget a börtönfejlesztési projekt szempontjából. És ott van az M49es útvonal kérdése, am elyet legalább húsz éve ígérgetnek. Én még javában Kocsordon dolgoztam aljegyzőként, amikor már évekkel korábban lehetetett hallani, ott pedig szinte minden évben, hogy most fog megépülni, most fog megépülni, ehhez képest egyetlen méter út meg nem épült. A napokban olvashattuk a jó hírt, hogy 1,5 milliárd forint értékben szerződést kötöttek a tervek elkészítésére. Ennek én nagyon örülök, csak attól félek, hogy ha nem lépünk a gázra, és a térség érdekében nem fogunk össze, nem lesz elég érdekérvényesítő erej e ennek a sokkal jobb és szebb sorsra érdemes térségnek, akkor hosszú éveket, évtizedeket kell még várni ennek az útnak a megépítéséhez. Megint mondom: ahogy megérdemli az ország szerencsésebb része, megérdemli a NyugatDunántúl, ugyanúgy megérdemelné ezt végre SzabolcsSzatmárBereg megye, különösen pedig Mátészalka és Csenger környéke. Ehhez kérek mindenkitől megfelelő támogatást. Köszönöm szépen. (13.30) ELNÖK: Köszönöm szépen, Apáti István képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalá sra jelentkezett Dúró Dóra képviselő asszony: „Kit engedünk a gyerekeink közelébe?” címmel. Öné a szó, képviselő asszony. DÚRÓ DÓRA (független) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A legutóbb benyújtott határozati javaslatom elég nag y vihart kavart, főleg a homoszexuálisok körében, akiknek egész hada esett nekem, de a Momentum, az LMP és a Párbeszéd sem átallott különböző jelzőkkel illetni engem, illetve a javaslatomat. Pedig az Alaptörvény garantálja a gyermekeknek a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogát. Ezt szeretném csupán érvényesíteni akkor, amikor egy határozati javaslatban kezdeményeztem azt, hogy a szexuális felvilágosítással kapcsolatos civil szervezetek tevékenysé géhez valamifajta minőségi korlátot is nevezzünk meg. A nemzeti köznevelési törvény is szabályozza azt a kérdést, hogy ki vehet részt a gyermekek szexuális nevelésében. A pedagógusnak kifejezetten feladata az, hogy a gyermekek testilelki egészségének fejl esztéséről és megóvásáról gondoskodjon és tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést. Ehhez bevonhat egyébként civil szakembereket is. Vannak különböző EMMIrendeletek, amelyek tovább bontogatják ezt a kérdést, de értelemszerűen a biológiatanárok azok, akik fontos szerepet játszanak ebben, illetve az egészségtantanárok, akik tematikus szülői értekezleteket is tarthatnak ebben a témakörben. A Nemzeti alaptanterv szintén érinti ezt a témát, a családi életre nevelés szerencsére belekerült most már kötelező tart alomként a Nemzeti alaptantervbe. Ott is érintik az iskolákban ezt a kérdést. Tehát látjuk azt, hogy mind alaptörvényi, törvényi, rendeleti szinten és a Nemzeti alaptanterv szintjén is érintve van ez a kérdés, és nagyon szigorú követelményeknek kell megfel elniük azoknak, akik ilyen témákról beszélgetnek a gyermekekkel, illetve a felvilágosításukban részt vesznek. Nyilván ez is egy olyan téma, amelybe ettől függetlenül be lehet vonni más szakembereket. Felhoznám pozitív példának a drogfogyasztással kapcsolat os felvilágosítást, ahol már szintén
