Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. április 2. kedd - 65. szám - A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik):
1300 Nézzük már meg, itt van ez a szó ebben a bekezdésben is: az értékpapírosítás. Ez egyébként egy borzasztó ronda szó, de mindegy, ezt használja a szakma. Mi ez az értékpapírosítás? Ez azért fontos, mert azt tudnia kel l mindenkinek, aki nem ezen a területen dolgozik, hogy az értékpapírosításnak a fejlettebb világban való volumene 2001 és 2008 között generálta a 2008as gazdasági válságot. Azt generálta, hogy a szintetikus értékpapírokat másodlagos, harmadlagos értékpapí rcsomagokba átcsomagolták fedezet nélkül. S abban ment tönkre majdnem a világ egész gazdasága, hogy ezekkel a másodlagos, harmadlagos értékpapírokkal, amelyeknek nem volt fedezete, elárasztották azokat az országokat, ahol egyébként ilyen csirkefogó tevéken ység nem folyt. Megkérdezhetik persze, hogy az USAban miért nem ülnek százszámra bankárok a börtönben, mert ott is sikerült, ahogy Magyarországon, a bankrendszerrel mindig a csirkefogóságok elleplezésére megállapodni. Meg a politikusok ott is valószínűleg féltek, hogy jaj, bele ne bukjanak, mert a felügyelet sem látta el a tevékenységét; bár az Egyesült Államokban az magánszervezet és nem állami. Tehát az a tevékenység, hogy a tőzsde tevékenységet folytasson abban, hogy értékpapírosítsanak követeléseket, p ont nem a tőzsde dolga, pont nem lehet a tőzsdét egy ilyenfajta tevékenységbe belevinni; hacsak nem azt akarja a kormányzat, hogy majd amikor kezességvállalásokkal a július 1jétől hatályba lépő családvédelmi akcióterv által nyújtott kölcsönök, amelyeknek nem lesz klasszikus fedezetük a tulajdoni lapokra bejegyezve, csak az állami kezességvállalás, én azt tudom feltételezni, hogy a tőzsdét akarják arra fölhasználni, hogy ezt a kezességvállalást mint követelést át fogja alakítani valamifajtaértékpapírrá, bet olja a tőzsdének azon cégébe, amelyet most ezzel a szabállyal meg akar alapítani. És mit csinál? Az állami felelősségvállalást kitereli a magángazdaságba mint kockázatot. Hát, nagyon jó ötlet! Tessenek már gondolkozni! Miért is olyan sürgős ez most? Ki az Magyarországon, akinek e nélkül a 40 óra alatt megszavazandó törvénymódosítás nélkül a gazdasági tevékenysége nem tud megfelelően működni? Nagyon kérem a kormánypártokat, a kormányt és a képviselőket, ne tessék már azt gondolni, hogy egy ellenzéki nem gond olkodik, hogy ez az egész mire való. Nézzük meg, hogy az Európai Unió országaiban 2008 és 2014 között 42 százalékkal esett vissza az értékpapírosítás volumene. Ez akkora nagy mérték, ami azóta, amióta tőzsdei világ van a világon, ilyen rövid idő alatt ilye n mértékben nem történt meg. Miért történt ez meg? Először is a 2008as válság megrázta a világot, és rájöttek arra, hogy nem lehet orránszáján fedezetlen papírokat csak úgy csomagolgatni és elterjeszteni a világ más tájain, és a kockázatokat áttelepíteni . Tehát már megfontoltabbak voltak. A 42 százalékos csökkenés igazolta, hogy 2008ig tulajdonképpen milyen nagy volumenű fedezetlen értékpapírok forogtak a gazdasági életben a világon. Ha egy magyar kormányzat számára ez nem egy fegyelmet ébresztő tény, ak kor tulajdonképpen szeretném megkérdezni, hogy mi végre van a kormányzat. Nagyon fontos azt tudnunk, hiszen az értékpapírosítás fogalmát nem sokan ismerik, szerencsére a mindennapjainknak nem része, de azért ezt kétféle tevékenység jellemzi. Az egyik az, h ogy valaki követel valakitől valamit, annak még vagy nincs fizetési határideje, vagy már elkésett vele, de annak, aki követel, szüksége van az összegre, akkor szépen bemegy egy olyan intézményhez, ahol értékpapírfedezet mellett át tudják ezt a követelést venni, azaz követelést vásárolnak. Ők ezt értékpapírosítják, ez az ő joguk, és tulajdonképpen mind a követelés, mind a kockázat átszáll. De van a szintetikus értékpapírosítás, ahol tulajdonképpen a követelést nem ruházzák át, tehát ugyanaz marad a követelő , aki addig, az értékpapír kockázatát viszont átadja, és ennek ára van. Ez egy kockázati gazdasági tevékenység, és a kockázatból keres pénzt az, aki ezt megvalósítja. Azt szeretné itt valaki mondani, hogy mi, a magyar parlament képviselői engedjük meg a tő zsdének azt, hogy ilyen vállalatot létrehozhasson? Ugyan, persze a felügyelet engedélyével, de nagy valószínűséggel ebben az egész sztoriban a Magyar Nemzeti Bank és annak elnöke is benne van. Valószínűleg egy szobában kitalálták ezt a konstrukciót, és azt gondolták, ha elég bonyolultan fogalmazzák meg a mondatot, akkor azt egyetlen ellenzéki képviselő se fogja érteni, és akkor komoly dolognak fog tűnni. Hát nem! Pontosan értjük, hogy emögött biztosan svindli van, biztos,
