Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. február 19. kedd - 54. szám - A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára
126 Tehát itt az a célunk, hogy a kiemelt jelentőségű nagyberuházások kapcsán a beruházóknak a régészeti szaktevékenységek elvégzése érdekében egykapus ügyintézés keretében, kizárólag egy állami örökségvédelmi szervezettel kelljen kapcsolatba lépn iük. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a teljes régészeti koordináció visszakerül az örökségvédelmi szervhez, így az előzetes régészeti dokumentációban megfogalmazott régészeti feladatellátás teljes körű menedzsmentjéért egyetlen, tehát azonos szten derdek szerint működő állami szerv lesz a felelős az akár húsz, eltérően működő, megyei hatáskörrel rendelkező, illetékességi területtel rendelkező múzeum helyett. Hadd hozzak egy példát! Egy budapesti székhelyű cégnek, például a Nemzeti Infrastruktúrafejl esztő Zrt.nek - amely az út, autópályaépítésekért felelős - vagy a januárban létrehozott Beruházási Ügynökségnek a törvényjavaslatban foglaltaknak köszönhetően egyszerűbb, hatékonyabb, olcsóbb lesz a munkaszervezése, ha a régészeti feladatellátást egyka pus ügyintézésben ugyanazzal az állandó partnerrel a kialakult sémában tudja intézni. Jelenleg az ilyen beruházóknak három állami szervezettel is kapcsolatban kell állniuk. Nagyberuházások és külterületi közútépítések esetén előzetes régészeti dokumentáció t kell készíttetni a Budavári Kft.vel, illetőleg ennek jogutódjával a megkötött szerződés alapján, majd a régészeti tevékenység elvégzéséért, a Magyar Nemzeti Múzeum koordinációja mentén a Magyar Nemzeti Múzeum által kijelölt megyei múzeummal vagy múzeumo kkal is szerződést kell kötni. Ezzel szemben jelen törvényjavaslat alapján egyes kiemelt beruházások esetén a beruházónak a jövőben kizárólag a 100 százalékos állami tulajdonban lévő nonprofit szervezettel, a Budavári Kft.vel, ennek jogutódjával, most már januártól kezdve a Várkapitányság Zrt.vel kell szerződést kötnie, aki a továbbiakban önállóan gondoskodik a többi érintett, így a múzeumi kör bevonásáról is. A beruházónak nem kell egy vagy országos projekteknél akár húsz megyei múzeumot egyenként megker esnie és szerződést kötnie velük. A Várkapitányság Zrt. tehát az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésén túlmenően koordinálja majd a régészeti feltárási tevékenységet is a megyei múzeumok bevonásával. Ha pedig ezek a kapacitások nem elegendőek a megy ei múzeumok oldaláról, akkor intézkedik a Nemzeti Múzeum vagy saját kapacitásainak bevonásairól. Érdemes kiemelni, hogy a fentiek mellett a Ház előtt fekvő törvényjavaslat a korábbiaknál rövidebb határidőket is meghatároz. A megkeresett megyei múzeumnak az általános 15 nap helyett 5 napon belül kell megválaszolnia azt, hogy képese a régészeti feltárási tevékenység ellátására. Amennyiben nem válaszol, akkor a Várkapitányság Zrt. saját hatáskörben gondoskodik a feltárás elvégzéséről. Továbbra se felejtsük el azt, hogy ez a javaslat kizárólag a nagyberuházásokra vonatkozik. Többször említettem már, hogy január 1jétől a Budavári Kft. jogutódja a szintén kizárólagos állami tulajdonban lévő Várkapitányság Nonprofit Zrt., amelynek egyébként a fő profilja a Budai Várnegyedben fekvő műemléki állami ingatlanok hasznosítása, az ott folyamatban lévő, állami beruházásokkal összefüggő koordinációs, kivitelezési tevékenység lefolytatása és természetesen a vagyonkezelői tevékenység támogatása. De emellett a társaság és ann ak jogelőd társaságai már az elmúlt években is hatékonyan segítették a megelőző régészeti feltárást mind a koordinációs tevékenység, mind az előzetes régészeti dokumentáció elkészítése során. Még egyszer szeretném azt aláhúzni, hogy jelen törvénymódosítás révén a területi, megyei múzeumok továbbra is első helyen vesznek részt a megelőző régészeti feltárások szakmai feladataiban. A törvénymódosítás csupán megteremti annak lehetőségét, hogy kizárólag kiemelt nagyberuházások esetén, amennyiben a megyei múzeumo k saját régészeti kapacitása nem elégséges, a Nemzeti Múzeum, illetőleg a Várkapitányság régészeti erőforrásai is bevonhatók; egyfajta szakmai pufferként kell ezt elképzelni.
