Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. április 1. hétfő - 64. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
1114 CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Nem először beszélünk erről a témáról a parlamentben, és valószínűleg nem utoljára. Mielőtt még az érdemi választ megadnám, szeretném mindenképpen felhívni a figyelmet arra, hogy az éghajlatváltozás negatív hatásai elleni küzdelem a kormány egyik legfontosabb feladata. (Csárdi Antal: Ó!) Mielőtt rátérné k ennek a mondatnak az igazolására, szeretnék kitérni a mezőgazdasági hatásra, amit problémaként ön is felvetett. Abban a pillanatban, ahogy észlelte a kormányzat főként a szakemberek jelzései által, rögtön megtette a szükséges intézkedést, például az öntö zés időtartamának a kibővítésével, korábban való támogatásával. Jövőre például már ez a támogatott öntözési időszak ki fog bővülni egy körülbelül másfélkét hónapos időszakkal. Ez azt jelenti, hogy 2019. március 1jétől október 31ig tart az öntözési idény , amelyben a gazdálkodóra kisebb mértékű díjfizetés hárul. Ahogy szükségét látta a gazdaság ága, a mezőgazdaság annak, hogy lépnie kell a kormánynak, a kormány, a szaktárca abban a pillanatban lépett. Természetesen igazolandó az első mondatomat, azt szeret ném elmondani önnek egy kicsit bővebben, hogy tudnia kell önnek és mindenkinek, hogy Magyarország volt az elsők között az az ország, amely például ratifikálta a párizsi klímamegállapodást. Ez a döntés képezi a kibocsátási politikánk és az Unió egész kibocs átási politikájának a fundamentumát is és a horizontját is. Nagyon fontos tehát ezt leszögeznünk, hogy Magyarország az elsők között volt, amely lépett a klímaváltozással kapcsolatban és erre adott kérdésekkel és válaszokkal kapcsolatban. Azonban azzal is t isztában vagyunk mindannyian, remélem, önök is, hogy a kibocsátás kérdése nem csak egyegy ország feladata és az ottani válaszok megadása nem egy országnak, nem egy térségnek és nem egy gazdasági ágazatnak a feladata. Szeretném leszögezni - azokat az állít ásokat cáfolandó, amit ön mondott , hogy nem mond igazat, aki azt állítja, hogy a kormány nem támogatná például az uniós kibocsátáscsökkentési erőfeszítéseket. Először is, a szóban forgó javaslat az uniós tárgyalások során a magyar tárgyalási álláspontot is támogatta, azt az álláspontot, hogy 2025re valósuljon meg a 15 százalékos kibocsátáscsökkentés. Támogattuk a nulla kibocsátású és alacsony kibocsátású hibrid autók terjedését segítő intézkedéseket. Azt is támogattuk volna, hogy 2030ra a gépjárművek ki bocsátásának csökkentése érje el a 30 százalékos mértéket, viszont ezen egy változtatást eszközöltek az Európai Parlamentben. Egy ennél magasabb értéket határoztak meg, egy 37,5 százalékos csökkentést határoztak meg, amiben viszont nekünk kérdéseink fogalm azódtak meg, hiszen nincs birtokunkban olyan számítás, amely igazolja ennek a teljesíthetőségét, tehát támogatjuk a 30 százalékos csökkentést. Abban az esetben, ha ennél nagyobb mértékű csökkentést igazolhatónak és megvalósíthatónak tartunk az elkövetkezen dő időszakban a jelzett határidőre, akkor természetesen ezt is támogatni fogjuk. Viszont jelen ismereteink szerint ezek a feltételek most nem állnak fenn. Azt mondjuk, hogy egy ilyen jellegű célkitűzés akár hazárdjátékként is felfogható. Fel kell hívnom a figyelmét minden ellenzéki képviselőnek, aki önnel egyetért, hogy ha például a gépkocsik károsanyagkibocsátása ellen egyoldalúan egyfajta támadást indít, és az általunk is elfogadott csökkentés mértékét nem támogatja, ebben az esetben más szennyezőtevéken ység hatásait nem kíséri kellő figyelemmel, ugyanis nemcsak a gépjárművek okoznak kárt a környezetben, vannak hatással a klímaváltozásra, hanem teljesen más területen még ennél is komolyabb hatásokat kell figyelembe vennünk. Nagyonnagyon fontos megemlíten i azt, hogy például a gépjárművek károsanyagkibocsátása az összes károsanyagkibocsátásnak körülbelül a 15 százaléka. Lényegesen nagyobb a károsanyagkibocsátása például az erőműveknek, a hőerőműveknek, ahol fosszilis energiát használnak fel az energia el őállítására. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Úgyhogy szeretném felhívni a figyelmét, hogy a kormány mindent elkövet annak érdekében, hogy a
