Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 25. hétfő - 63. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
1094 Kurszk, a Galatasaray, a Fenerbahce, a Prague, a Riga vagy éppen a Salamanca. A Sopron Basket nemzetközi szereplései során az elmúlt években közel 40 európai városban öregbítette Sopron és Magyarország jó hírnevét. Sopron Magyarorsz ág egyik kosárlabdafellegvára is, amelyet az is bizonyít, hogy akadémiai szinttel rendelkezőnői és férfi kosárlabdaegyesületeink vannak, és több mint 700 gyermek vesz részt napi szinten a kosárlabdautánpótlásnevelésben. Büszkék lehetünk emellett kiemelk edő munkát végző kosárlabdaegyesületeinkre is, a Soproni Darazsakra, a Soproni Tigrisek sportegyesületre és kerekesszékes csapatukra, a SMAFCra, az SKCra és a Sportiskola csapataira. Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönetemet fejezem ki a magyar kormánynak , hiszen támogatásával alapvetően alapjaiban teszi azt lehetővé, hogy ez a rangos esemény Sopronban megrendezésre kerülhessen. Köszönet Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának és a Magyar Kosárlabda Szövetségnek is támogatásukért. Az Euroliga négyes dönt őjében való szerepléshez a Sopron Basketnak, a lányoknak sok sikert kívánok. Hajrá, Sopron! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönjük szépen. Kérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki reflektálni. (Jelzésre:) Így aztá n - minthogy nem - az utolsó napirend utáni felszólalásra kerül sor most, Z. Kárpát Dániel képviselő úr, a Jobbik képviselője: „Meddig még?” címmel mondja el felszólalását. Parancsoljon! Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az utóbbi években több alkalommal kértem időpontot a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalba - most már kicsit más néven fut azóta , olyan adatkikérések kapcsán, amelyekből egyértelművé vált, hogy bár retorikai szinten a kormányzat igyekszik visszatartani, látsz ólag, a migrációs nyomást, a valóság mégsem ezt mutatja. Az utóbbi években tízezrével érkeztek ide vagy átvonulók, továbbhaladók, vagy oltalmazottak, vagy kötvényesek vagy azok családtagjai, és az őket érintő szűrés az esetek döntő többségében nem tekinthe tő elégségesnek. Az említett Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal 2018as adatai pedig teljesen egyértelműek, amelyek egy másfajta migrációs spirált világítanak meg. Tavaly ugyanis 111 ezer ember érkezett Magyarországra, közülük a munkavállalási szándékkal érkezők - ez volt a hivatalos indoklásuk - száma meghaladja a 60 ezer főt. Ha egy kicsit a folyamatok mögé nézünk, azt találjuk, hogy amikor egy ciklussal ezelőtt itt a parlamentben figyelmeztettem a kormánypárti képviselőket arra, hogy óriási veszélyt re jteget az a kormánypárti javaslat, amely multicégek számára könnyítené meg harmadik országokból vagy akár a harmadik világból a munkaerő importját, akkor a Jobbik frakciója le lett intve, mondván, hogy ez nem reális veszély, a valóság terében ilyennel nem kell számolni. A helyzet ehhez képest az, hogy a külföldi munkaerő behozatalát éppen a kormányzat tette vonzóvá. Már 2017 júniusában hatályba léptek ugyanis azok a törvények, amelyek nem EUs állampolgárok számára bizonyos munkakörök betöltésének szándéka esetén mentességet biztosítanak 90 napra. Ki is alakult azóta az a gyakorlat, hogy ezek a multicégek idegen országból érkező munkaerőt gyakorlatilag 3 havonta rotálnak, 90 naponta megforgatnak. A kormány pedig egészen elképesztő módon külön forrásokat bizt osított a külföldi toborzó kampányokhoz, miközben kettő fronton is beavatkozási kényszere állna fenn. Egyrészt nagyjából 600 ezerre teszi a Statisztikai Hivatal azoknak a számát, akik feketén vagy a szürkegazdaságban kerülnek foglalkoztatásra itthon. Az ő munkakörülményeik kifehérítése, tehát az ő szociális védelmük, ha úgy tetszik, azáltal, hogy tisztességes bért kaphatnak a tisztességes munkáért, egy átfogó nemzeti programmal igenis tartalékot rejtene magában. Mint ahogy az is, hogy az inaktív munkaerő so kszor ott található a magyar falvakban. Az én családom egy része SzabolcsSzatmárBereg megyéből származik, tökéletesen látom, hogy a kistelepüléseken sokszor otthon van az inaktív munkaerő, mert a szakképzés nem felkészült az ő felkészítésükre a valódi pi aci
