Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 25. hétfő - 63. szám - Hajdu László (DK) - az innovációért és technológiáért felelős miniszternek - „Ki és miért gyűlöli nálunk ennyire a megújuló energiát?” címmel - ELNÖK: - HAJDU LÁSZLÓ (DK): - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
1063 A munkakörülmények javításáért a kormány számos intézkedést tett, amelyek közül az egyik legfontosabb a munkavédelmi stratégia, amelyet először a Fideszkormányzat alkotott 2001ben, azonban a munkavédelem országos programját az MSZPs kormán yzat nem valósította meg. 2016ban ismét stratégiába foglaltuk a munkavédelem fejlesztését érintő célkitűzéseket, amit a kormány 2016ban ki is hirdetett. A munkavédelem nemzeti politikájában 2022ig meghatározott feladatok célja tehát, hogy ezek az eredmé nyek hozzájáruljanak a munkakörülmények javításához. Természetesen az államnak fontos szerepe van abban, hogy elősegítse a munkavédelmi előírások végrehajtását, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a munkavédelmi törvény és a vonatkozó uniós irányelv értelmébe n a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményeinek megvalósításáért. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) Hajdu László (DK) - az innovációért és technológiáért felelős miniszternek - „Ki és miért gyűlöli nálunk ennyire a megújuló energiát?” címmel ELNÖK: Hajdu László képviselő úr, a DK képviselője, kérdést kíván feltenni az innovációért és technológiáért felelős miniszternek: „Ki és miért gyűlöli nálunk ennyire a megújuló energiát?” címmel. Hajdu képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon! HAJDU LÁSZLÓ (DK) : Tisztelt Államtitkár Úr! Miniszter Úr! A megújuló energia napjainkban olcsóbb lett, mint a fosszilis vagy az atomenergia. Az ú jenergia egyszeri befektetés után lényegében ingyenes energiaforrást jelent. Ez az egyszeri befektetés válik mind olcsóbbá; a napelemek ára például az utóbbi években tizedére csökkent. 2025re a napenergia árát kilowattonként 1520 forintra becsülik, míg a Paks II.ben előállított energia ára várhatóan ennek a háromszorosát is elérheti. A fosszilis energia korszaka véget ért, és leáldozóban van az atomenergia kora is, a világ előrelátóbb országai pedig gőzerővel készülnek a jövőre. Európa országai sorra mon danak le az atomenergiáról. 2050re energiaszükségletét Németország, Franciaország, Dánia megújuló forrásból fogja fedezni. Kína 1 milliárd dolláros összeget költ újenergiaprojektekre. És még a kőolajban igazán nem szűkölködő SzaúdArábia is 110 milliárd dollárt fordít napelemek telepítésére. Szeretném kérdezni a miniszter urat: miért a paksi beruházást erőltetjük a megújuló energiára való áttérés helyett? Észszerűe a fentiek ismeretében különadóval sújtani a napelemmel történő otthoni energiatermelést? M iért jó, hogy a „napelem” szó magyar vonatkozásban kizárólag a csornai napelemgyárnak az OLAF által is vizsgált panamájával összefüggésben merül föl? Köszönöm a megtisztelő válaszát. (Taps a DK és az LMP soraiban.) ELNÖK: Cseresnyés államtitkár úr, parancs oljon! CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Kérdésként megfogalmazódhat bennünk: valóban ott tart a Demokratikus Koalíció, hogy ingyenenergiával prób álja meg hitegetni a választóit? Komolyan gondolja önök közül bárki is, hogy a megújuló energia a kezdő beruházást követően költségmentes, kvázi ingyenes energia? Ön és a DK nemcsak olyan alapvetéseket hagy figyelmen kívül, mint az amortizáció, hanem attól is eltekint, hogy az
