Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 20. szerda - 62. szám - Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a ... - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1008 pedig, akik bejelentkeztek, elektronikus úton tarthatnak csak kapcsolatot a beruházással, ez a kommunikációban valami… (Jelzésre:) Vagy akkor elértett ük. Itt a legfontosabb - amit az előző napirendnél is beszéltünk - éppen a tudat formálása, a megépítés, a környezet tudatformálása; a társadalom befogadóképességében a kommunikációt még inkább szorosabbra kell fűzni, mint hogy személyes kommunikáció helye tt csak a digitális kommunikációt engedélyezi majd ez a törvény. Összességében ennyit kívántam elmondani, és valószínűleg tartózkodni fogunk a szavazásnál. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) (14.20) ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Mo st megadom a szót Schmuck Erzsébetnek, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának. SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Sok mindennel lehet vádolni a kormányt, de azzal nem, hogy nem aka rta mindenáron keresztülvinni Paks I. élettartamának a hosszabbítását, és hogy nem akarja Paks II. megépítését. Ebbéli szándékát a kormány sosem hallgatta el. De az is igaz, hogy az állampolgárok korrekt tájékoztatásához szükséges, fontos részleteket mindi g eltitkolta. Perek tömege kellett, az ország sokévi költségvetését és a generációk életét befolyásoló információk az orosz féllel megkötött szerződések legalább részbeni megismertetéséhez és megismeréséhez. Nos, a kormány igyekezete mellett ott tartunk, h ogy a beruházás körüli titkolózás jelentős késedelemmel és kétségbeesett kapkodással párosul. Valószínűleg ennek a fejetlenségnek esett áldozatul Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős, volt államtitkár is, aki bár arcával és nevével évekig v édte a beruházást, végül mégis a bűnbakok padjára került. Nekünk, akik kezdettől fogva elleneztük Paks II. megépítését - hiszen a világ legtöbb fejlett országa már rég a megújuló energiaforrások használatát és az energiahatékonyság javítását helyezi előtér be a kockázatos és összességében nagyon költséges nukleáris energia helyett , nos, nekünk, zöldpárti politikusoknak igazából örülnünk kellene, hiszen bár már sok milliárdot elköltött, jobban mondva elherdált a kormány, és még a gyermekeinket is súlyosan e ladósító kötelezettségvállalásokat tett az új erőmű érdekében, szerencsére, aminek örülnünk kellene, még egy kapavágás sem történt. Azt látjuk, hogy a létesítési engedélyezés még nem tart sehol, bár a hírek szerint már azon gondolkodnak, hogy addig is lega lább a hatalmas munkagödröket ki kellene ásni potom 41 milliárd forintért, hátha ezeknek a munkagödröknek a mérete pont jó lesz a még tervezés és újratervezés alatt álló létesítményeknek. A kormány - azt látjuk - egyre diktatórikusabb módszerét a zöldügyek ben jól megmutatja, hiszen amikor a közigazgatás rendszerét, különösen a zöldhatóságokat saját kényekedve szerint átalakította, csorbította ezzel a környezeti jogok érvényesülését. Jól emlékszünk még azokra a sebtében benyújtott módosításokra, amelyek a n emzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások engedélyezési határidejét a komolytalanságig lecsökkentették, érdemben megszüntették a környezetvédelmi, természetvédelmi szakhatóságok állásfoglalási jogosítványait, mindezt azért, hogy a legkisebb társadalmi és szakmai ellenállás mellett tudja átverni a megalomán beruházásokat. De a fortélyos módon megalkotott és hatalmi erővel megszavaztatott törvénymódosítások révén a jogrendszer egyes elemei közötti koherencia is sérült. Ezt bizonyítja a mostani törvényjav aslat, amely szerint a kormány ennyi év után végre rájött, hogy egy atomerőmű engedélyezéséhez talán mégsem elég 42 nap. Ezért kell most a nemzetgazdasági törvényben előírtak helyett az atomtörvényben meghatározott ügyintézési határidőt figyelembe venni. P ersze, ezek az új határidők is túlságosan szorosak, egyes beruházási típusoknál például 11 hónap, 8 hónap, 150, illetve 120 nap. A másik baki, amire az államgépezet végre rájött, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvé ny nem tartalmaz meghatározott cselekmények teljesítésére és egyéb fizetési
