Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 20. szerda - 62. szám - Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a ... - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről
1002 megújuló energiákból jelen állás szerint nem fogunk tudni fedezni, és fennmarad a kérdés, hogy akkor ez hogyan lesz. Volt itt már szó - fan táziálás szintjén nyilván - ötös meg hatos paksi blokkról, volt szó gázmotoros erőművekről, minden más egyébről; nyilván ez nem egy energiapolitikai vitanap, tehát nem erre szeretnénk most választ kapni az államtitkár úrtól, inkább csak az ezzel kapcsolato s álláspontunkat vagy kétségeinket szeretném e vita kapcsán ismertetni. Egészen természetes, hogy ha egy ilyen beruházás megvalósul, akkor az egy nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásként valósul meg, azonban elég jelentős csúszás történt a megvalósítás tek intetében már az engedélyezési szakaszban úgy, hogy még egyetlen kapavágás sem történt a beruházás kapcsán. Korábban szó volt róla, 2018 tavaszán, hogy megtörténik majd az első - idézőjelben - kapavágás, tehát a felvonulási épületek területén majd valamifé le munkavégzés megkezdődik. Én jártam ott az ősz folyamán, és semmiféle munkavégzésnek a nyomát nem láttam, és valószínűleg a mai napon sem láthatnám, merthogy ez továbbra is várat magára. Jelen állás szerint 2020 talán az, amikor megkezdődhet, de egyre to lódik ki nyilván ezzel a lehetséges átadásnak az időtartama is, ami előbbutóbb, ha a késés, a csúszás olyan mértékű lesz, akkor egybecsúszhat a jelenlegi blokkok leállításával. (13.50) Tehát nem lesz az az átmeneti időszak, amelyben egyszerre fog Paks I . és Paks II. termelni. Bár az is kérdés volt, hogy azzal a villamosenergiamennyiséggel mit tudnánk kezdeni, amikor együtt üzemel Paks I. és Paks II. Természetesen nem egy szabályozható erőműről van szó. Akkor a leggazdaságosabbak a reaktorok, ha maximáli s teljesítményen üzemelnek, akkor tudják a legjobb teljesítményt leadni, és a legjobb villamosenergiaköltséget is akkor lehet elérni vele. Ezért is kérdés az, hogy egy ilyen zsinórban termelő létesítmény, amiből 2000 megawatt Paks I. és 2400 megawatt Paks II., azaz 4400 megawatt összesen, ha párhuzamosan üzemelne, ezt hogyan tudná a rendszer ellátni. De úgy néz ki, hogy ez a kérdés nem fog felmerülni, mert ahogy tolódik ki a megvalósulás, egyre kisebb lesz az az intervallum, amiben ez a kérdés felmerülhetn e, vagy megvalósulhatna a párhuzamos üzemelés. Habár kiemelt nemzetgazdasági szempontból a beruházás, azért a csúszást mégsem az ügyintézési határidők csökkentésével kell behozni. Azt hiszem, hogy ebben egyetérthetü nk, hiszen az a biztonság rovására mehet, ha az engedélyezési határidőket egy bizonyos határon túl csökkentik, és a hatóságnak fizikailag sincs elég ideje arra, hogy az egyes engedélyezési dokumentációkat érdemben áttanulmányozza. Azt hiszem, hogy egy atom erőmű esetében ezeknek a határidőknek nagyon nagy fontossága van. Még csak az engedélyezésnél tartunk, illetve a létesítési dokumentációknál, s majd annak idején az üzembe helyezésre vonatkozó eljárásokra is vonatkozik el, bár azt hiszem, hogy addig még jó néhány parlamenti ciklust lehúzunk ebben az Országgyűlésben, vagy lehúznak a mindenkori képviselők. Összességében, s akkor ezzel is zárnám a mondandóm, ez a dilemma továbbra is fennáll a részünkről, mivelhogy politikailag kevésbé tudjuk magát az egész elj árást és a Paks II.beruházást támogatni. Szakmai megalapozottságát a magyar villamosenergiarendszerben látjuk, ezért valószínűleg ezen törvényjavaslat kapcsán is, ahogy az utóbbi időben bevett szokásunk volt, e miatt a kettőség miatt a tartózkodás állásp ontjára fogunk helyezkedni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm. Aradszki András képviselő úr, a KDNP vezérszónoka következik. Parancsoljon! DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről l: Köszönöm szépen, elnök úr. Tiszte lt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat tulajdonképpen 2014 óta folyamatosan aktuális javaslatként van itt a törvényhozás keretei között, ugyanis 2014ben hozott a tisztelt Ház egy felelősségteljes döntést, ami kor elfogadta a magyarorosz államközi megállapodást itt, a Ház falai között, amely szabályozza
