Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. szeptember 17. hétfő - 22. szám - Dr. Salacz László (Fidesz) - a Miniszterelnökséget vezető miniszternek - „Milyen érdekeket szolgál a Sargentini-jelentés?” címmel - ELNÖK: - DR. SALACZ LÁSZLÓ (Fidesz):
79 Az egyik, az el ső, hogy megítélésünk szerint ez a jelentés úgy önmagában aláássa a jogállamiság fogalmát. Pont azt a jogállamiságfogalmat ássa alá, amilyen nevet viselő mechanizmus keretében szavazott erről az Európai Parlament. Ugyanis, ahogy arról korábban volt szó, a z Európai Unió működéséről szóló szerződés 354. cikke és az Európai Parlament eljárási szabályzatának 178. cikke teljesen egyértelműen fogalmaz. Teljesen egyértelműen fogalmaz, hogy a minősített többség esetében a tartózkodásokat is be kell számítani. Az, hogy ez korábban nem így volt, az Európai Parlament ezt nem így értelmezte, az nem jelent semmit, ugyanis régi alapelv, hogy jogtalanságra jogot alapítani nem lehet. A második, hogy ez a jelentés aláás megítélésünk szerint egy másik fontos európai értéket, ezt úgy hívjuk, hogy szabadság, ugyanis a szabadság fejezi ki tulajdonképpen a szuverenitás fogalmát. Ugyanis az Európai Unióról szóló szerződésben nemcsak a 2. cikkben szereplő alapértékek vannak, hanem olyan elvek is, hogy a be nem avatkozás alapelve, a hatáskörátruházás elve, az arányosság, a szubszidiaritás, a lojális együttműködés elve. Ezeket az alapelveket egy ilyen típusú jelentés, egy ilyen mechanizmus aláássa. Meg kell nézni azokat a tanulmányokat, amelyek a lisszaboni szerződés elfogadását köve tően keletkeztek, és a Lengyelországgal szembeni hasonló mechanizmus elindítása után. Ez az eszköz alkalmatlan arra, amire kitalálták. És a harmadik, hogy aláássa ez a jelentés a demokráciát is, ugyanis arról van szó, hogy olyan értékeket próbál megkérdője lezni, olyan kereszténydemokrata politikát kíván megkérdőjelezni, amelyet a magyar nép által választott magyar kormány vall magáénak, és ilyen értelemben a magyar nemzet támogatását is bírja. Kritizálja ebből kifolyólag a jelentés a hazafias nevelést, a „m unka helyett segély” elvét propagálja, illetőleg felrója a nemzeti konzultáció intézményét, miközben Emmanuel Macron francia köztársasági elnöknek szabad nemzeti konzultációt európai szinten indítania. És ez a legsúlyosabb kérdés, hogy ennek az elemzésnek az a konklúziója, hogy itt nem a jogállamiságról szóló mechanizmusról van szó, hanem éppen ellenkezőleg, a jogállamiságot, a demokráciát, szabadságot aláásó intézményről. Éppen ezért nekünk az az álláspontunk, hogy a magyar kormány egyrészt el nem fogadott nak tekinti ezt a jelentést az eljárási szabálytalanságok miatt, másrészt minden eszközzel fel fog lépni a jelentéssel szemben. A kormány a mai ülésén fog dönteni, hogy milyen jogi és/vagy politikai eszközökkel kíván fellépni. Ha az én személyes véleményem re kíváncsi a képviselő úr, akkor én azt mondom, hogy nem kell a jogi és a politikai eszközök között választani. Mindkét eszközrendszert használni kell, mert ez így abszurd, méltatlan az Európai Unióhoz, és hacsak radikális változás a jövő évi európai parl amenti választásokon nem következik be, tehát a bevándorlást támogató erők nem kerülnek végre kisebbségbe az Európai Parlamentben, akkor a demokráciát, a szabadságot és a jogállamiságot továbbra is aláásó mechanizmusok és eljárások fognak érvényesülni, ami vel szemben mi szeretnénk fellépni, és ehhez kérjük az önök támogatását is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Államtitkár úr válaszával kapcsolatban ké rdezem Salacz László képviselő urat, hogy elfogadjae azt. DR. SALACZ LÁSZLÓ (Fidesz) : Tisztelt Államtitkár Úr! A válaszát elfogadom. Jól kivehető, hogy a Sargentinijelentésben elhangzott negatív észleléssel szemben az új rendelkezések kizárólagos célja a szervezetek átláthatóságának biztosítása, amelyhez hasonló modellek több tagállamban is jelen vannak, sőt maga az Unió is működtet átláthatósági nyilvántartást. A jelentéssel ellentétben az Alkotmánybíróság új hatásköröket kapott a jogszabályi tervezetek előzetes, ex ante ellenőrzésének megkezdéséhez és a későbbi, utólagos törvényességi ellenőrzéshez való jogosultság megerősítéséhez, mindez a német