Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 3. szerda - 27. szám - A Magyarország szuverenitásának megvédéséről és a Magyarországgal szembeni rágalmak visszautasításáról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
557 pokrócukat, szépen átsétálta k azon a határzáron, ami akkor nyilvánvaló módon nem látta el a feladatát, nem volt elégséges ahhoz, hogy megállítsa az érkezők tömegét. Tehát teljes joggal mondta a közösségünk akkori vezetője, hogy ez bizony nem elégséges. Azt is szeretném elmondani, hog y akkor már javasoltuk azt, hogy Magyarországnak önálló határőrsége legyen. Kósa Lajosba nem szeretnék páros lábbal beleszállni, nyilván csak nyelvbotlás volt, amikor határőrséget emlegetett. Ő is tudja, hogy nagyon régóta nincsen önálló határőrsége Magyar országnak, ami igen komoly probléma, hiszen ha megvizsgálnánk azt, hogy a különböző bűnelkövetési formák gyakorisága emelkedette azokon a vidékeken, ahonnan elvezényelték a rendőri erőket, vagy adott esetben a honvédeinknek ne lett volna más feladatuk más hadszíntéren, akkor lehet, hogy meglepő eredményre jutnánk, de nem vagyok benne biztos, hogy az önálló határőrség megléte ne erősítené, mondjuk, az önök tárgyalási pozícióját most a Frontex kapcsán. Én állítom, hogy erősítené. Mi, jobbikosok adjuk a támog atást, ehhez adnánk a támogató szavazatokat, ha lenne, ha lett volna ilyen kormánypárti előterjesztés. Külön furcsa számomra az általános indokolást olvasva, és többször elolvastam, hogy önök a Frontex adataira hivatkoznak az illegális határátlépők dokumen tációja tekintetében, és elmondható, hogy ugyanebbe, az önök által követelt Frontexbe szállnak bele szintén egy becsúszó szerelési kísérlettel. (13.40) Akkor itt szögezzünk le valamit a szuverenitástranszfer kapcsá n! Ha valaki ebben a teremben nem akar asszisztálni ahhoz, hogy Magyarország szuverenitásának újabb szeletei átkerüljenek az Európai Unióhoz, az én vagyok. Nagyon régóta kritikus szemlélője vagyok a csatlakozási folyamatnak, és állítom, hogy Magyarország u niós mérlege negatív, állítom, hogy mindez a mai napig így van, csak az ezt illető kutatások - Pavics Lázár egyes kísérletein túllépve - nem készültek el, tehát konkrét nettó számsorokkal nem rendelkezünk. De el szeretném mondani, hogy a legnagyobb szuvere nitástranszfer, amit önfeladó módon és gazdasági szempontból mindenképpen áruló módon elkövettek Magyarországon, ez a lisszaboni szerződés lényegében olvasatlanul történő ratifikálása volt, amit Fidesz és MSZP együttesen, nagykoalícióban, mindenféle kritik ai észrevétel nélkül követett el. Tehát kérjük szépen, ne igyekezzenek bennünket kioktatni a magyar szuverenitás kérdéséből, amikor a legnagyobb szuverenitástranszfert önök tetszettek végrehajtani, méghozzá ebben a teremben. Ha az a kérdés, hogy Frontex ka pcsán én mint a Jobbik képviselője szeretnéke az Európai Közösségnek bármilyen kis szuverenitásszilánkot átadni, akkor a válaszom egyértelműen nem. A helyzet viszont az, hogy önök bár követelték a Frontex mélyebb beavatkozását, most ennek felmerült a lehe tősége, egyes vezetőik pedig valóban egyfajta teljes mértékben elzárkózva és nagyon furcsa magatartást tanúsítva elutasítják ezt a lehetőséget, miközben ennek a konkrét kereteit még ki sem munkálták. Itt ül Deutsch Tamás közöttünk, aki tökéletesen tudja ot t dolgozó képviselőként, hogy a Frontex esetleges egységes beavatkozásának a jogszabályi keretei nem alakultak ki, nemhogy nem lezártak, a hogyanról folyik most egy vita. Éppen most lehetne elérni azt, hogy ezeket a kereteket Magyarország számára megfelelő módon alakítsuk ki. Én semmiféle szuverenitásrészecskét nem akarok átadni a közösség számára, de ha a magyar önálló határvédelmet magyar irányítás alatt kívülről meg lehet erősíteni, akkor azt mondom, hogy ez egy legitim vitaalap. Ha az lenne az ára, hogy Magyarország szuverenitását adjuk át, akkor azt mondom, hogy ez értelemszerűen elutasítandó. De amíg ennek a vitának a keretei sem alakultak ki, a kormány elutasító álláspontja egyértelműen aljas belpolitikai céljait igyekszik megvalósítani, s az ország b iztonságát veszélyezteti. Hasonló felelőtlenséget többször tapasztaltunk, és nem zökkentenek ki ellenzéki képviselőtársam bekiabálásai (Ujhelyi Istvánnak:) , miszerint itt bárki ki akarna lépni az EUból, mi sokkal szofisztikáltabban látjuk a világot, mint ön , nálunk nem minden fekete vagy fehér, nálunk nem mindenki barát vagy ellenség, mi képesek vagyunk árnyalatokban gondolkodni. S amikor én egy