Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 2. kedd - 26. szám - A 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló határozati javaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK: - DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
489 Melyek ezek a területek? A klímavédelem érdekes módon és fontos módon nemcsak a klímának tud segíteni, de tudja javítani energiabiztonságunkat. Ha a szénhidrogénimportunkat energiamegtakarítással, megújuló energiával helyettesítjük , javítjuk az energiabiztonságunkat és segítjük a klímavédelmet. Ha javítjuk az energiafüggetlenségünket klímapolitikai intézkedések révén, az újra csak pótlólagos hasznokkal jár a magyar emberek számára. Ha olyan megoldást választunk a klímavédelemre, ame ly segít pénzt hagyni a magyar fogyasztók, a magyar emberek zsebében, mert csökkenti a rezsiköltségeiket, nem az árak csökkentése révén, hanem az energiamegtakarítás révén, akkor nemcsak a klímának, nemcsak a klímavédelemnek, de a magyar fogyasztóknak is s egítettünk. Ha olyan megoldásokat keresünk a kibocsátásmérsékléssel kapcsolatban, amely segít a magyar gazdaságnak innovatív technológiai megoldásokban élen járó szerepet betölteni a közlekedésben, az emobilitásban, a villamosenergiatárolásban és még hos szan sorolhatnám, akkor egyszerre segítettünk a magyar gazdasági növekedésnek, és egyszerre segítettünk a klímaváltozásnak. Kifejezetten az a szándéka ennek a javaslatcsomagnak, hogy a kibocsátásmérséklés kapcsán ezeket a pótlólagos hasznokat szem előtt ta rtsa, és ezekre a területekre fókuszáljon a jövőben. Tehát megújulóenergia- és nukleárisenergiatámogatás, energiahatékonyság, épületenergetikai programok előmozdítása, emobilitás, elektromos közlekedés fejlesztése, az innováció mind olyan területek, amel yek szoros összefüggésben vannak az éghajlatváltozási stratégia kibocsátásmérséklési céljaira vonatkozó ajánlásokkal. A másik fő területe a stratégiának, amely hiányzott és hiányzik a jelenlegi stratégiából, és amelyrő l azt gondoljuk, hogy Magyarország számára - ez többször elhangzott a vitában , mivel kiemelten sérülékenyek vagyunk a klímaváltozás hatásaival kapcsolatban, ez az elkerülhetetlenhez való alkalmazkodási képességünk erősítése. Szomorú ezt tudomásul venni, de kétségtelen, hogy a múltbelinél mindenképpen több szellemi és anyagi erőforrást kell szánni arra, hogy különösen a sérülékeny területeinken több forrást, több tudást, több anyagi erőforrást szánjunk az alkalmazkodási képességünk erősítésére. Hogy melyek ezek a sérülékeny területek, azok elhangoztak a vitában. Ilyen a vízgazdálkodásunk, a vízháztartásunk talán mindenekelőtt, a földjeink védelme, az erdeink védelme, az egészségügyi állapotunk javítása. Itt rendkívül kitettek és sérülékenyek vagyunk. Az önö k előtt lévő stratégia elfogadása megnyitná az utat az előtt, hogy a jelenleginél jóval koncentráltabban, jóval nagyobb erőforrások mozgósításával ezen a területen jelentőset lépjünk előre. A harmadik alapvető pontja a stratégiai javaslatoknak a tudatformá lás területe, amely egy sokszor elcsépelt mondásnak is hangozhat. Itt elhangzott az, hogy a kormány eddig még nem építette be a Nemzeti alaptantervbe azt, hogy a gyermekeinknek minél korábban meg kell ismerkedniük a környezetvédelem, a klímavédelem kérdésk örével. Jelezném, hogy ezt a korábbi kormányok sem tették meg sajnos, úgyhogy most éppen ennek a kormánynak kell majd pótolni ezt a hiányt. Ha alaposan olvasgatják majd a Nemzeti alaptantervre vonatkozó előterjesztéseket, akkor a képviselő urak is meg fogj ák találni, hogy hol jelenik meg ez a jövőbeni oktatásban. Nem tudom és nem is akarnám megkerülni azt, hogy az alapelvek ismertetése után reagáljak azokra a felvetésekre, amelyek az elmúlt nyolc év teljesítményével kapcsolatosan hangoztak el. Természetesen egy kicsit sajnálom, hogy amikor egy ilyen össznemzeti ügyről beszélünk, akkor sok olyan állítás hangzik el, amely leértékeli a magyar embereknek, önkormányzatoknak, a kormánynak azokat az eredményeit, amelyeket a klímavédelem területén ténylegesen közöse n értünk el. Elhangzott, de szeretném megismételni, hogy az 1990es kibocsátási értékekhez képest Magyarországon 34 százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása. Még 2010hez viszonyítva is, amikor egy összeomlott gazdaság újraépítésébe kellett kezdeni, máig 1,4 százalékkal csökkent az üvegházgázkibocsátás úgy, hogy közben a gazdasági növekedést helyreállítottuk. Amikor a 2020as európai uniós céljaink teljesítéséről beszélünk, és összehasonlítjuk Magyarországot a többi európai uniós tagállammal , akkor mit látunk? Akkor azt látjuk, hogy
