Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 2. kedd - 26. szám - A Magyarország és a Portugál Köztársaság között létrejött, a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat zárószavazása - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba vételéről - A 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló határozati javaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ innovációért és technológiáért felelős miniszter, a napirendi pont előadója:
411 országos klímastratégiák elkészítése. Magyarország 20082025 közötti időszakra vonatkozó első nemzeti éghajlatváltozási stratégiáját 2008ban fogadta el az Országgyűlés. Az elfogadott stratégiához elkészült a nemzeti éghaj latváltozási program, amely meghatározta a stratégiában nevesített célokhoz kapcsolódó konkrét intézkedéseket és az elvégzendő feladatokat. Ugyanakkor évről évre nagyobb tudással rendelkezünk az éghajlatváltozás komplex jelenségét illetően, és egyre pontos abb méréseink is vannak. Mindehhez hozzávéve a folyamatosan változó technológiai, politikai és jogi környezetet is, időközönként szükségessé válik ezen elfogadott stratégiák felülvizsgálata, és ennek a szükség szerinti aktualizálása. Erre figyelemmel 2013ban - az akkor hatályos törvényi előírásoknak megfelelően - megtörtént a stratégia felülvizsgálata, és a valós gazdasági és klímapolitikai fejleményekhez igazítottan elkészült hazánk második nemzeti éghajlatváltozási stratégiájának a tervezete. Viszont az Európai Tanács által 2014 októberében elfogadott, 2030ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretrendszer, a 2015 decemberében elfogadott ENSZ párizsi megállapodásának a rendelkezései, valamint az ezek alapján tett EUs vállalások meg fontolásra késztették a kormányt a stratégia tervezete kapcsán. Mindezek fényében a kormány felülvizsgálta a korábbi szöveget. A kiegészített és az új vállalásokhoz igazított - immáron a 20172030 közötti időszakra vonatkozó és a 2050ig tartó időszakra is kitekintést nyújtó - második nemzeti éghajlatváltozási stratégia 2017 tavaszán került a tisztelt Országgyűlés elé. Úgy gondolom, mindenki számára fontos esemény, hogy a stratégia országgyűlési tárgyalása a mai napon megkezdődik, alig több mint két héttel azután, hogy Magyarország az ózon világnap alkalmából letétbe helyezte a montreali jegyzőkönyv kigali módosításának ratifikációs okmányát, amely immár a súlyosan üvegházhatású fluortartalmú gázokra nézve is kivezetési időpontokat tartalmaz. Reményeim szeri nt a most napirenden lévő határozati javaslatot is támogatni fogja a tisztelt Ház. Miért bízom ebben ennyire? Azért, mert úgy vélem, közös érdekünk kell legyen, hogy az éghajlatváltozás kontextusában a világban zajló óriási átalakulások során Magyarország klímapolitikai szempontból egy olyan előremutató, racionális pályára lépjen, amelyet okos alkalmazkodásból indított piaci térnyerés és irányító szerep jellemez. Ezért a klímaváltozás elleni küzdelem és az annak érdekében elengedhetetlen technológiák fejles ztése mint globális trendek fősodrába kapcsolódva és abban haladva hazánk erősítheti mind gazdasági, mind pedig diplomáciai súlyát a világban. Az ország eddig nem használta ki kellőképpen az éghajlatváltozás mérsékléséhez való hozzájárulással kapcsolatos p otenciálját, a stratégia erre fokozott hangsúlyt fektet. Átfogó szemléletváltozásra van szükség a versenyképesség fogalma kapcsán többek között a támogatott gazdasági ágazatok körének megváltoztatásával, fejlesztésekkel a jövő ágazataiban. Ahogyan arra Mag yarország is jó példát szolgáltatott, a GDP növekedése nem kell hogy együtt járjon az üvegházhatású gázok kibocsátásának a növekedésével. A megkerülhetetlen és szigorú klímacélok dinamikus érvényesítése tehát egy olyan kedvező peremfeltételt teremthet Magy arországnak, amely irányt ad a jövő hazai beruházásainak, és egyúttal komoly gazdasági lehetőségeket is teremt. Megítélésem szerint Magyarország az éghajlatváltozás mérsékléséhez való hozzájárulás tekintetében jelentős kiaknázható fejlesztési és technológi ai potenciállal rendelkezik. Kiemelten fontos ezért, hogy az átalakuláshoz szükséges, ma még nem létező technológia fejlesztése, azaz a zöldinnováció például az energiatárolással kapcsolatos megoldások terén a magyar ipar erőssége legyen, mivel ennek célzo tt ösztönzése külpiaci sikereket is fog eredményezni. Emlékeztetem önöket arra, hogy a párizsi megállapodás elfogadásával lényegében a világ összes országa kibocsátáscsökkentési vállalásokat tett, amelyek rendkívül nagymértékű technológiaváltási, illetve e gyéb beruházási igényeket támasztanak.
