Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. szeptember 17. hétfő - 22. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára:
40 parlamenti képviselőnkkel. Ők a Sargentinijelentés támogatásával ismét bebizonyították, hogy párté rdekeiket hazánk érdekei elé helyezik. Nem használni, hanem ártani akartak. Bizonyára jó ideig nem lesz könnyű végigmenniük az utcán. Amit tettek, az olyan bűn, amelynek igen hosszú az árnyéka. (Kunhalmi Ágnes közbeszól.) Tisztelt Képviselőtársaim! A tapas ztalat fontos dolog. A Sargentinijelentés körüli cécó megmutatta, kiben mi lakik, kitől mit várhatnak a magyarok. A kép világos, könnyű lesz dönteni. Hajrá, Magyarország! Hajrá, magyarok! (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr . Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Dömötör Csaba államtitkár úr kíván válaszolni. Öné a szó, államtitkár úr. DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a jogi vonatkozások mellett a jelentés tartalmáról és a jövőbeni lehetőségekről is ejtsek szót. Az a jelentés, amit a múlt héten az Európai Parlamentben megpróbáltak keresztülnyomni, több részből áll, tartalmazott már rég lezárt ügyeket, olyan ügyeket, ahol a párbeszéd folya matban van, tartalmazott szimpla hazugságokat és ideológiai elvárásokat is, úgyhogy ha ezeket levesszük, akkor olyan pontok maradnak, amelyek a bevándorlásról szólnak. Na, ebben az ügyben tényleg valós, érdemi és éles konfliktusunk van az Európai Bizottság gal, de nemcsak az Európai Bizottsággal, hanem - mint kiderült - az Európai Parlamenttel is. És éppen ezért érdemes megnézni, hogy mire megy ki a játék, miért akarnak minket megint irányváltásra kényszeríteni, mert azt tapasztaltuk, hogy ha ilyen típusú je lentésekkel növelik rajtunk a nyomást, akkor mindig közeleg valami, amit le akarnak nyomni a torkunkon. Mi van tehát a csőben? Egy halom veszélyes javaslat. Ezekről szeretnék szólni. Ha valaki azt kérdezné, hogy mi is ez, akkor négy dolgot mindenképpen eml ítenék. 1. Legális bevándorlási útvonalakat akarnak létrehozni. 2. Újra visszakúszik a napirendre a kvóta. 3. Többet akarnak uniós szinten bevándorlásra költeni. 4. Ha ez nem lenne elég: ki akarják venni a kezünkből a határvédelem jogát. És ha valaki azt k érdezné, hogy mi alapján állítjuk ezeket, akkor nyugodtan nézze meg az Európai Bizottság szeptember 12én kiadott összefoglalóját, állásfoglalását, aminek már a címe is durva: „Az Európába irányuló migrációs lehetőségek bővítése”, tehát a bevándorlás továb bi ösztönzése. Ebben az anyagban újra szerepel a betelepítési kvóta. Ennyit arról, hogy levették a napirendről vagy nem. Az Európai Bizottság anyaga sikeresnek ítéli meg az eddigi betelepítéseket, egy állandó áttelepítési keretre tesz javaslatot, és arra s ürgeti a Parlamentet is és a Tanácsot is, hogy mihamarabb állapodjanak meg a végleges programról. A Bizottság egyébként felszólítja a tagállamokat - tényleg nézzék meg, itt van benne , hogy működjenek együtt az afrikai országokkal, hozzanak létre kísérlet i projekteket, hogy ezek a programok már 2018tól meginduljanak. De nem állnak meg itt, mert amint azt már korábban megismerhettük, az új hétéves uniós költségvetésben dupla annyit költenének migrációra, mint korábban, de nem ám a határok védelmére, hanem arra, amit ők úgy neveznek, hogy határmenedzsment, ami véletlenül sem azonos a határvédelemmel. És itt jutunk el ahhoz a javaslathoz, ami a napokban került nyilvánosságra: azt akarják, hogy az Unió külső határain fekvő államok adják fel a határvédelmet, és ruházzák át Brüsszelre a határvédelem jogát; nem önkéntesen, hanem kötelező módon. Erre a német kancellár is ráerősített egy beszédében. Tehát olyanoknak akarják átadni a kapukulcsot, akiknek egyetlen célja van: hogy a kapu legyen nyitva. És teljesen mind egy, hogy milyen okokból vallják ezt a nézetet. Olyanoknak, akik simán elnézték, hogy az elmúlt években hárommillióan érkeztek Európába, zömében illegálisan. Tehát nincs annyi terrortámadás, nincs az állampolgároknak az az ellenkezése, nincs annyi elfuserá lt és elhasalt brüsszeli javaslat, ami el tudná érni Brüsszelben, hogy változtassanak az eddigi politikán.
