Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. december 12. szerda - 50. szám - Az éghajlatváltozás a XXI. század egyik legnagyobb globális és hazai kihívása; megfékezése és a várható hatásokhoz való alkalmazkodás nem tűr halasztást című politikai vita - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről
3357 Fontosnak tartom kiemelni, hogy az üvegházhatású gázok csökkentésének nemcsak az a módja, hogy az energiatermelés és a közlekedés átmegy egy dekarbonizált irányba, hane m az is módja, hogy azt az elvet követve, hogy a fel nem használt energia a legolcsóbb energia, jelentős lépéseket tudunk tenni az energiahatékonyság növelése, azaz az energiafelhasználás csökkentése irányába. Fontosnak tartom, hogy e tekintetben is együtt mozogjunk az európai trendekkel, de azért vannak olyan addicionális kiegészítő lépéseink, amelyekről ritkán szoktunk beszélni. Ennek tekintem a családi otthonteremtési programot is, mert az együtt jár a lakásállomány megújításával, és a hatályos építési s zabályok szerint ez jelentős energiamegtakarítást jelenthet és fog jelenteni a lakosság számára, amely szerintem számottevően, érzékelhetően hozzá fog járulni a magyarországi energiahatékonyság javulásához. E tekintetben igaz az a megállapítás, hogy a gazd aság fejlődése, legalábbis Magyarországon nem jár együtt üvegházhatású gázok kibocsátásával, vagy legalábbis nem arányos mértékben jár ezzel együtt. Erre azt tudom mondani, hogy az elmúlt évek iparfejlesztése, gazdaságfejlesztése során a magyar gazdaság, a magyar ipar jól teljesített, mert a fajlagos üvegházhatásúgázkibocsátás jelentősen csökkent. Nagy kérdéskör számunkra, Magyarország számára is, hogy mit tudunk tenni az energetikával kapcsolatban. Magyarország a karbonszegény energiatermeléshez történő á tmenet folyamatában van, és nagyon fontosnak tartom aláhúzni azt, hogy az egyik legfontosabb klímapolitikai eszközünk az energiatermelésben a nukleáris energiatermelés fenntartása, amely egyfajta hátteret, alaperőművi rendszert biztosít az időjárástól függ ő megújulóenergiatermelésnek. Hazánkban ebben is nagy előrelépés várható. A következő 45 éven belül 3 gigawatt napelemkapacitás épül fel, amelynek a tényleges energiatermelése ennél sokkal kevesebb, de az is mutatja az irányt, hogy az az átmenet, amelye t elindított az Európai Unió a legutóbbi téli energiacsomaggal, abban az átmenetben Magyarország nem lemaradni fog, hanem a fő vonalakkal együtt saját nemzeti érdekei mentén és annak a gazdasági előnyeinek a kihasználásával tud előrelépni a karbonszegény e nergiatermelés irányába. Ha kitekintünk a globális világra és megnézzük a Nemzetközi Energia Ügynökség frissen megjelent anyagát, azért azt lehet látni, hogy a nagy elhatározások mellett is 2040ig növekedni fog globális szinten az energiafelhasználásból e redő vagy előállításból eredő CO 2kibocsátás. Ennek lehet pozitív olvasata is. Ez az az időszak, ami ahhoz kell, hogy átálljunk egy karbonszegény rendszerre, és ennek az átmenetnek lehet olyan következmén ye, hogy növekszik a CO 2kibocsátás vilá gszerte, de az is egy pozitív szcenáriója ennek a dolognak, hogy idén volt először, hogy egymilliárd embernél kevesebb van energiaszegénységben, tehát keve sebb mint egymilliárd ember nem jut energiához, elsősorban elektronikus energiához, s ez egy nagy, az emberiség számára egy fontos lépés előre. De az is igaz, hogy eldöntendő kérdések vannak az átmenettel kapcsolatban. Néha az az érzése az embernek a világban, hogy a nukleáris energiaforrás alkalmazása és a megújuló alkalmazása között olyan hitvita bonta kozott ki az elmúlt évtizedekben, mint ami a migráció kérdésében, hogy egy másik politikai aspektust nézzek. Ez a hitvita hátráltatta a szintén tisztán termelő nukleáris energia elterjedését és annak alkalmazását a karbonszegény energiatermelésben, amit az is jelent, hogy körülbelül 2030ra a kínai nukleárisenergiakapacitás nagyobb lesz, mint az Egyesült Államoké és az Európai Unióé, és közben mi küzdeni fogunk azzal, hogy hogyan tudjuk fenntartani a karbonszegény termelést. (15.20) Ebből is látszik, ho gy a németek, akik nem követik a magyar példát, illetve európai országok más példáját a nukleáris termelés rendszerbe állításával, azoknál a fosszilis energia alkalmazásával, amellett, hogy rengeteg pénzt költöttek a megújulók rendszerbe állításával, érzék elhetően növekszik az üvegházhatásúgázkibocsátás. Ennek a vitának mihamarabb véget kell vetni, egyensúlyba kell állítani a rendszereket, azonos súllyal és azonos támogatással, azonos elfogadottsággal kell az egymást kiegészítő karbonszegény energiatermelé si eszközöket alkalmazni, és ezért nagyon fontosnak tartom még egyszer aláhúzni, hogy Magyarország szerintem ebben az energiastratégiájában jó irányokat követ.
