Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. december 12. szerda - 50. szám - Az éghajlatváltozás a XXI. század egyik legnagyobb globális és hazai kihívása; megfékezése és a várható hatásokhoz való alkalmazkodás nem tűr halasztást című politikai vita - ELNÖK: - BENCSIK JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3353 alkalmazkodás az, ami számunkra fontos. Az alkalmazkodást mindenképpen azzal kell kezdenünk, hogy azokat az erőforrásokat, amelyek rendelkezésünkre állnak a természetben, tartalmasan és fenntartható módon próbáljuk meg saját javunkra felhasználni. Mert ha nem ezt tesszük, akkor ezt a természetes, ciklusos folyamatú éghajlatmódosulásváltozást megtetézzük azokkal az emberi hatásokkal, amelyek az elmúlt 200250 esztendőben - az ipari forradalom és a fosszilis tüzelőanyagok megj elenését követően - jelentős mértékben hozzájárultak a Föld felszínének és légrétegének átalakításához. Éppen ezért azt is ki kell mondani, hogy leginkább az emberi magatartásforma az, amely befolyásolja mindannyiunk jövőjét. Értékválasztás kérdése a fennt arthatóság és az éghajlatmódosulás lassítása, egy olyan értékválasztás, amely takarékosságra, hatékony energiafelhasználásra és anyagfelhasználásra serkent bennünket. Mondhatnám azt, hogy rossz példa volt néhány órával ezelőtt az ellenzéki képviselőknek a magatartása; ők ezt az értéket választották, éppen a magukat zöldnek nevező politikai frakciókhoz tartozók, hogy a nyakunkba legalább tíztalicskányi papírfecnit, szemetet szórtak. Nincsenek itt az ülésteremben, bár ők kezdeményezték ennek a vitának a lefo lytatását. Mi a változás természete? Szijjártó miniszter úr említette a migrációt, azt a migrációt, amely alapvetően a gazdasági megélhetés érdekében történik. Ennek a mozgatórugója az, hogy megváltoznak a lét- és termelési körülmények. A lét- és termelési körülmények megváltozása az, amely kimozdítja a nagyobb néptömegeket, és azon kontinensek irányába vezérli őket, ahol még ezek a létfeltételek barátságosabbak, és kevesebb emberi erőfeszítéssel lehet ugyanazt az életszínvonalat, azt a megélhetést biztosít ani. De nemcsak a gazdasági bevándorlókkal kapcsolatos problémák kezelésére kell felkészülnünk itt Európában és azon belül Magyarországon, a Kárpátmedencében, hanem három olyan kérdéssel is kell foglalkoznunk, amit a kormány képviselői itt már felvázoltak röviden: a vízbiztonság, a víz mennyiségi és minőségi rendelkezésre állása, az élelmezésbiztonság, amely részben kapcsolatban van a víz rendelkezésre állásával is, hiszen a mezőgazdasági kultúrák ok- és célszerű fenntartásához, az élelmezésünk alapjának a z előállításához szükséges a jó minőségű öntözési célú víz rendelkezésre állása. És ugyanilyen fontos a lakhatási biztonság, amely azoknak az épületeknek a szélállóságát, hőállóságát, UVállóságát foglalja magában, amelyekben éljük az életünket, akár az ot thonainkról, akár pedig a közintézményeinkről van szó. Tehát ez a három legfontosabb kérdéskör, amivel foglalkoznia kell a kormányzatnak a következő néhány évtizedben, hogy a század közepére mind a vízbiztonság, élelmezésbiztonság, lakhatási biztonság, a v onalas infrastruktúrák, tehát a kritikus infrastruktúrák, amelyek a közlekedéshez, az energiaellátáshoz szükségeltetnek, azok megfelelő minőségben és biztonságban álljanak rendelkezésre. Szemlélet és életgyakorlat megváltoztatására tettem említést, takarék osságra és hatékonyságra van szükség. A takarékosság értékválasztást jelent. Éppen ezért fontos, amit Rétvári államtitkár úr is felvázolt az oktatás területén, hogy már a Nemzeti alaptantervbe és a pedagógusoktatásba is be kell illeszteni a fenntarthatóság gal kapcsolatos ismeretek átadását. Nagyon fontos a hatékonyság, hogy azokat az erőforrásokat, legyenek azok nyersanyagok, legyenek azok energiaforrások, azokat hatékonyan használjuk fel. És itt kapcsolódik az innováció. Nem véletlen az, hogy éppen az Inno vációs és Technológiai Minisztérium foglalkozik az éhajlatváltozás kérdésével is, nemcsak azért, mert kitűzték ezt a nagyon szép pályát önmaguknak, hogy bajnok pályát kell elérni, és nemcsak önmaguk szeretnének bajnokok lenni, hanem a teljes kormányzati te vékenységet és Magyarországot is az éghajlatváltozás kérdéskörében bajnoknak szeretnék látni, de valóban, ez így van, a hatékonyabb nyersanyagfelhasználás és energiafelhasználás innovációt igényel, gondolkodást, fejlesztést igényel, és ebben mi, magyarok mindig jók voltunk. Ha olyan technológiákat tudunk előállítani, amelyeket értékesíteni tudunk a világpiacon, ráadásul a nemzetközi klímaegyezmények keretén belül, akkor ezt ki kell használni, erre
