Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. december 12. szerda - 50. szám - Az éghajlatváltozás a XXI. század egyik legnagyobb globális és hazai kihívása; megfékezése és a várható hatásokhoz való alkalmazkodás nem tűr halasztást című politikai vita - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára
3350 Az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzései között szerepel az oktatás, a tudatosítás és az emberi és intézményi kapacitás javítása az éghajlatváltozás mérséklésével, alkalmazkodással, a hatás csökkentésével és a korai fig yelmeztetéssel kapcsolatban. Számos ENSZtagállam éghajlatváltozással kapcsolatos akciótervében szerepelnek a negyedik fenntartható fejlődési célhoz, a minőségi oktatás biztosításához kapcsolódó cselekvések, elsősorban a figyelemfelkeltés, a tartalomszabál yozás, az éghajlatváltozással kapcsolatos célzott programok kidolgozása és a kapcsolódó kutatások támogatása terén. Hazánkban a 20172030 közötti és a 2050ig tartó időszakra is kitekintést nyújtó második nemzeti éghajlatváltozási stratégia határozza meg a rövid, közép- és hosszú távú célokat, cselekvési irányokat. A 2018. október 31től hatályos stratégia alapján hat hónapon belül el kell készíteni a három évre szóló cselekvési tervet, amely a klímavédelem konkrét intézkedéseit tartalmazza majd. Ebből az o ktatás területén 10 cselekvési irányt jelöl ki. Ezek között hangsúlyos, hogy elemezni kell a kerettanterveket, a felsőoktatási képzési követelményeket, valamint a tanárképzés rendszerét az éghajlatváltozással és fenntarthatósággal kapcsolatos szemléletform álás további erősítése érdekében, valamint át kell világítani a közigazgatási vizsgák anyagait a fenntarthatósággal, éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek szempontjából. A felsőoktatási intézmények jelentős részben különféle programokkal segítik a fenn tarthatósággal és az éghajlatváltozással kapcsolatos oktatási törekvéseket. Ezek összehangolására 2018 novemberében az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága szervezésében a Magyar Tudományos Akadémián folyt tanácskozás, amelyben az Emberi Erőforrások Minisztéri uma is aktív szerepet vállalt. Kiemelkedik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzési moduljainak sora. Az éghajlatváltozás témaköre a rendszerváltozás után megalkotott, különböző tartalmú szabályozó dokumentumokban rendre szerepelt, ennek következtében évtiz edek óta a hazai oktatási rendszer által közvetített ismeretek szerves részét képezi. A felnövekvő nemzedéknek ismernie kell és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában egyaránt. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrá sokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel kell használni. A köznevelési intézményeknek ezzel összefüggésben fel kell készíteniük a tanulókat a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorl ására, valamint meg kell ismertetniük velük azokat a társadalmi és gazdasági folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő szűkebb és tágabb környezetükben egyaránt. Az iskoláknak a tanulástanítás és a közösségi élet napi gyakorlatán túl i ntézményi szintű projektnapok és témahét szervezésével, a tanuló együttműködését és aktivitását igénylő gyűjtésekkel, helyi, regionális, országos és nemzetközi programokba való bekapcsolódással szükséges támogatniuk a tanulókat a természeti és épített körn yezettel, valamint közösségeink jövőjével kapcsolatos felelősségérzetük kialakításában. Ugyanakkor az is egyértelmű elvárás, hogy annak érdekében, hogy a tanulók megértsék, milyen veszélyt jelent az anyagokkal való felelőtlen gazdálkodás az élőlények sokfé leségére, életmódjuk és megjelenésük gazdagságára, továbbá tudatosuljon bennük saját felelősségük a fenntartható jövő alakítása iránt, a pedagógusoknak hiteles példát kell mutatniuk, illetve olyan ismereteket és tapasztalatszerzési lehetőségeket kell bizto sítaniuk a tanulók számára, amelyek kapcsolatban állnak az erőforrások tudatos, takarékos és felelősségteljes használatával. Az EMMI által fenntartott ökoiskolaprogram, illetve annak megvalósító intézményei, az ökoiskolák magyarországi hálózata nemzetközi leg is elismert, jó gyakorlat. 2004 óta fenntartótól függetlenül közel ezer iskola, a magyarországi iskolák 29 százaléka csatlakozott a kezdeményezéshez, és nyerte el pályázat útján az ökoiskola vagy az örökös ökoiskola címet. Ezekben az intézményekben ren dszerszerűen, egész intézményes megközelítésben, vagyis az iskola minden dolgozójára, tanulójára érvényesen, őket bevonva és mindennapi gyakorlatként foglalkoznak a környezettudatosságra, a fenntarthatóságra, a környezeti egészségre, valamint a globális fe lelősségvállalásra neveléssel.
