Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. december 11. kedd - 49. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - FARKAS GERGELY (Jobbik): - ELNÖK: - FARKAS GERGELY (Jobbik):
3289 amelynek célja az, hogy 2020tól ne lépjen életbe az a jogszabály, amely alapján csak köz épfokú nyelvvizsgával lehetne bejutni a felsőoktatási intézményekbe, egyetemre, főiskolákra. Le kell szögezni rögtön az elején, hogy a Jobbik mindig is a nyelvtanulás mellett volt, részletes programunk van arra vonatkozóan, hogyan is fejlesztenénk a nyelvo ktatást, és például az is nekünk köszönhető, a Jobbik javaslata volt, hogy az első nyelvvizsga ingyenes lett most már a fiatalok számára. Mi alapvetően a nyelvtanulás mellett vagyunk, ez a javaslatunk tehát nem ez ellen szól. Sőt, a hosszú távú céllal egye tértünk, azzal, hogy egy ilyen bemeneti követelmény legyen majd a felsőoktatási intézményekben. Nekünk a problémánk az, hogy a 2020as dátumot túl korainak érezzük. Miért is érezzük túl korainak? Azért, mert azt az alapvetést tartjuk helyesnek, hogy ha ily en szigorú követelményeket szab egy kormány, akkor először a feltételrendszert, az ahhoz a követelményhez hozzásegítő feltételrendszert reformálja meg, márpedig a köznevelési rendszerünkben a nyelvoktatásra nagyon is ráférne a reform, ugyanis számos tanulm ány, szakmai szervezet, sőt a tanárok maguk is azt támasztják alá, hogy a köznevelési rendszerben a nyelvoktatásunk nem képes felkészíteni a diákokat a nyelvvizsgára, így pedig, ha nem tudja felkészíteni őket, akkor sokan ki fognak szorulni a felsőoktatási intézményekből. Azért is probléma ez, mert azok, akiknek a családi helyzetük, az anyagi helyzetük lehetővé teszi, hogy különórákra, nyelvtanfolyamokra járjanak, ők hozzáférhetnek, így majd elérhetik a nyelvvizsga szintjét, nyelvvizsgát tudnak tenni, számu kra nyitva áll az ajtó majd a felsőoktatási intézményekben. De azon szegényebb sorsú családokból érkező diákok számára, akik nem engedhetik meg maguknak azt, hogy különórákra több ezer forintot fizessenek, vagy éppen egy több tízezer forintos nyelvtanfolya mra beiratkozzanak, ők nem fogják elérni azt a nyelvtudásbeli szintet, hogy nyelvvizsgázni tudjanak, így előttük bezárul a felsőoktatási intézmények kapuja. Ez tehát, ez a 2020as bevezetés egy anyagi alapú diszkriminációt jelentene a felsőoktatásban. Ez n emcsak ebből a szempontból súlyos, hanem abból a szempontból is, hogy az elmúlt tíz évben egy nagyon súlyos felsőoktatási hallgatói létszámcsökkenést tapasztalhattunk: az elmúlt tíz évben a magyar társadalom 4,2 százalékáról 2,9 százalékára csökkent azon e mberek száma, akik a felsőoktatásban vesznek részt. Több tízezres csökkenés tapasztalható tehát a felsőoktatási hallgatók számában, a felsőoktatás csendes leépítése zajlik, és ha ez a rendelet 2020tól érvénybe lépne, akkor bizony felgyorsítaná ezt a folya matot, márpedig Magyarország céljának annak kellene lennie, hogy minél több kiművelt, versenyképes fiatalja legyen, olyanok, akik a szorgalmuk és tudásuk alapján tudnak diplomát szerezni, nem pedig attól függően, hogy milyen a család anyagi helyzete. A 202 0as bevezetéssel egyébként nemcsak a Jobbiknak vannak komoly kritikái, hanem hozzá kell tenni, hogy az összes ellenzéki párt is egyetért ezzel, ők is problémásnak tartják a 2020as bevezetést, de hogy nehogy azt gondolják, hogy itt pártpolitikai kérdésről van szó, ezért szeretnék egy pártoktól független személyt is idézni. Konkrétan az alapvető jogok biztosa fogalmazta meg, idézem: „Az alapvető jogok biztosának vizsgálata szerint alapjogi szempontból aggályosan és kellő előkészítés nélkül írták elő a felső oktatásba való bekerülés egyik feltételeként a nyelvtudás új, szigorúbb követelményét.” Székely László ombudsman javasolta az emberi erőforrások miniszterének a jelenlegi iskolai idegennyelvoktatás infrastruktúrájának erőteljesebb fejlesztését, és azt, ho gy a felkészülési idő garantálása érdekében is tegyék későbbre az emelt szintű követelmény bevezetésének időpontját. Részletesen indokolja egyébként Székely László, hogy miért is lenne ez fontos. Úgy gondolom, ő aztán nem vádolható pártpolitikai elfogultsá ggal, szakmai szempontokból vizsgálta meg ezt a kérdést, és ugyanarra jutott, mint amire mi. Annak érdekében, hogy ez változzon, és a kormányra nyomást tudjunk gyakorolni, hogy elhalassza a bevezetést, ezért egy országos, részben felvilágosító kampányba ke zdünk, részben pedig aláírásgyűjtéssel szeretnénk ezt a nyomásgyakorlást kifejezni. Facebookon szeretnénk kampányt indítani, illetve országosan a helyi tagjaink, aktivistáink és az ezzel a céllal egyetértőknek a segítségét várjuk az aláírásgyűjtésben. Nagy on örülök, hogy a tegnapi napon az egyik ellenzéki párt
