Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. december 11. kedd - 49. szám - A munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentéseknek és az összegző módosító javaslatnak a vitája - ELNÖK: - BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár:
3265 kérdésekre elhangz ott válaszokat. Engedjék meg, hogy a törvénytervezet kapcsán ismételten reagáljak néhány konkrét felvetésre! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat felemeli az elrendelhető túlórák számát és a kollektív szerződéssel kialakítható munkaidőkeret hosszát; még egy szer aláhúznám: kollektív szerződéssel kialakítható munkaidőkeret hosszát. (13.20) A javaslat két lehetőségről rendelkezik a törvénykönyv szabályai szerint; bárhogy is forgatják a törvénytervezet szövegét, ez semmilyen kötelezettséget nem ír elő. A munka törvénykönyvének a rendes munkaidőre vonatkozó alapvető szabályai nem változnak meg, főszabály szerint a munkaidőt heti 40 órában, hétfőtől péntekig öt napra kell beosztani. A javaslat egyik eleme a rendkívüli munkaidő hossza. Ennek kapcsán megállapíthatt uk, hogy a rendes munkaidőn túl a munkáltatónak eddig is lehetősége volt rendkívüli munkaidőt elrendelni, de azt csak bizonyos feltételek megléte esetén teheti meg, például a heti beosztás szerinti munkaidő nem haladhatja meg a 48 órát. Ez eddig is így vol t, és ezután sem fog megváltozni. Mi változik tehát? Jogos a kérdés. A lehetőség arra, hogy a munkavállaló számára több alkalommal rendeljenek el túlmunkát, ezt azonban nem korlátlanul, hanem a meglévő heti maximum betartásával lehet megtenni. Meghallgatva a viták során elhangzott javaslatokat, az előterjesztő az eredeti tervezetet a munkavállalókat védő garanciákkal egészítette ki. A módosító javaslat, amely beadásra került, azt tartalmazza, hogy a törvényben már eddig szabályozott túlmunka felett a munkál tató csak a munkavállaló írásos beleegyezésével rendelhet el rendkívüli munkavégzést. Az önként vállalt túlórák eszközével a munkavállalók számára plusz kereseti forrás nyílik. Akinek több pénzre van szüksége, az biztosan szívesebben marad a saját munkahel yén, mint hogy esetleg a főállása után (Közbeszólás az MSZP soraiból.) egy második munkahelyen álljon sorba. Ha a javaslatnak az említett módosított szövegét elfogadja a tisztelt Országgyűlés, akkor egy ilyen lehetőséget ad minden munkavállaló kezébe. A mó dosítással kiegészített javaslat szerint a munkavállaló, ha már nincs szüksége a többletkeresetre, akkor az erre vonatkozó megállapodást felmondhatja, amiért őt hátrány nem érheti. Egy ilyen rendszerben a munkáltató, ha jogszerűen foglalkoztatja tovább a m unkavállalókat, ezt nem fogja eltitkolni, nyilvántartást vezet majd róla, és pótlékokkal együtt kifizeti a túlórát. A módosított javaslat tehát tiszta helyzetet teremt, lehetőséget ad mindkét fél kezébe. Kérem, gondolják át ezt az egész rendszert, mielőtt még szavaznak erről. Hadd térjek most rá a munkaidőszabályok másik csoportjára, amelyek a törvénytervezet módosítását tartalmazzák! A javaslatban felvázolt hosszabb munkaidőkeret szintén csak a munkavállalók és a munkáltatók megállapodása alapján alakíthat ó ki. Az általánostól eltérő beosztás szerinti munkaidőrendszereket a nagyobb üzemek működéséhez igazítják, ezért itt az egyéni megegyezés helyett kollektív szerződések útján kötnek megállapodást a munkáltatóval a munkavállalók. Nem igaz tehát az az állítá s, hogy a hosszú termelési időszakokra alkalmazható rendszer kialakítására korlátlan eszközt ad a munkaadók kezébe ez a törvény, vagyis kollektív szerződés szükséges. Nem igaz az sem, hogy a javaslat elfogadását követően a munkaidőkeret 36 hónapra emelkedi k, hiszen az az adott munkahelyen a szakszervezettel közösen kialakításra került kollektív szerződés szerint lesz rögzítve. A törvény itt is lehetőséget biztosít a felek megállapodására, de a munkavállalók védelme érdekében határidőkkel korlátozza annak le hetséges időtartamát. A javaslat alapján a legfeljebb 36 hónapos munkaidőkeret ideje alatt sem lehet korlátlanul túlórát elrendelni. A pihenőidőkre vonatkozó szabályokat be kell tartani, és a hatályos törvény szerinti rendkívüli munkavégzés feletti túlórák elrendeléséhez minden esetben szükség lesz a munkavállaló hozzájárulására. Ráadásul bármilyen hosszú keretet is állapít meg a kollektív szerződés, 12 havonta mindenképp át kell tekinteni a munkaidőbeosztás rendszerét, és erre a referenciaidőszakra
