Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 1. hétfő - 25. szám - Csárdi Antal (LMP) - a miniszterelnökhöz - „Mikor kíván a kormány az emberek oldalára állni a bankokkal szemben?” címmel - ELNÖK: - CSÁRDI ANTAL (LMP):
325 akkor vizsgálható és állapítható meg, ha az általános tájékozott és körültekintő átlagos fogyasztó számára annak tartalma szerződésköté skor nem volt világos, nem volt érthető; tehát ennyiben egyezik az uniós bíróság döntésével. Az Európai Unió Bírósága 2018 szeptemberében az OTP Bank és az OTP Faktoring Zrt. ügyében kimondta, hogy a devizahiteles törvények által eszközölt módosítások elle nére, tehát ahogy említettem, a szerződés eredeti, egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételei vizsgálhatók a 93/13as irányelvnek való megfelelés szempontjából. Az árfolyamkockázatra vonatkozó szerződési feltétel tisztességtelenségét csak akkor nem k ell vizsgálni, ha nemzeti bíróság megállapítja, hogy azokat világosan és érthetően fogalmazták meg - tehát ha a nemzeti bíróság megállapítja. Az Európai Unió Bírósága ítéletében ismét világossá tette, hogy egyedül a kérést előterjesztő bíróság feladata, ho gy a feltételek minősítéséről az adott ügy körülményeire tekintettel határozatot hozzon. A világos és érthető megfogalmazás követelménye alapján a pénzügyi intézmény köteles elegendő tájékoztatást nyújtani a kölcsönfelvevők számára. Az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételeknek alaki, nyelvtani szempontból és konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie, ahogy a képviselő úr is említette. Így a fogyasztónak a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt gazdasági következményeket is tudnia kell érté kelni. E tekintetben az ítélet a roma vonatkozású ügyben 2017ben hozott döntéshez képest jelentős újdonságot nem hordoz. Az ítélet alapján a nemzeti bíróság feladata annak figyelembevétele, hogy a kölcsönszerződés tartalmaze kockázatfeltáró nyilatkozatot , amit együtt kell értelmezni a szolgáltatott további tájékoztatással. Például a konkrét ügyben a kölcsönfelvevők kaptak olyan iratot is, amely az árfolyamkockázattal kapcsolatos további tájékoztatást, illetve számítási példákat is tartalmaz. Látható tehát , hogy a bíróság egyedi mérlegelése mindenképpen szükséges. Összességében tehát, ahogy említettem, a nemzeti bíróság feladata, hogy ennek minőségét, megtörténtét, mármint az árfolyamkockázat vonatkozásában értékelje. Képviselő úr említette a végrehajtásokk al kapcsolatos moratóriumot és egyéb kérdéseket. 2010 óta ez a Ház volt az, amely folyamatosan meghosszabbította a moratóriumot, és legutóbb a KDNP kezdeményezésére pedig november 15től április 30ig van a téli moratóriumi időszak is, ellentétben a korább i december 1től február végéig tartó időszakkal. Tehát ilyen értelemben ez a Ház tett az adósok érdekében ezen a területen is. A másik pedig, hogy ha a devizahiteles szerződés érvényességét illetően, főleg a devizahitelesekről beszélünk az interpellációba n, per van folyamatban, akkor a végrehajtási ügyben továbbra is lehet kérni a bíróságtól a végrehajtási eljárás felfüggesztését a per befejezéséig. Tehát a jelen jogszabályi keretek is nyújtanak lehetőséget az adósoknak arra, hogy éljenek a jogaikkal, ille tve ha kialakul a megfelelő bírósági gyakorlat, ha eljut odáig a fejlemény, hogy egy kúriai jogegységi döntés megszületik, akkor nyílik meg véleményem szerint jogilag a tisztelt Ház számára ismét az a lehetőség, hogy olyan törvényt alkosson, ami tovább tud ja segíteni az adósokat, hogy az ügyek nagy számát egyedi elbírálás nélkül meg tudja oldani. Természetesen ebben nyitottak vagyunk, csak el kell jutnunk oda, ahova ’14ben eljutottunk, hogy ennek a döntésnek az alapján a nemzeti bíróságok milyen joggyakorl atot fognak kialakítani. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kérdezem Csárdi Antal képviselő urat, hogy elfogadjae az államtitkári választ. Parancsoljon! CSÁRDI ANTAL (LMP) : Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Sajnos nem tudom elfogadni a választ. Azért nem tudom elfogadni a választ, mert ez a bírósági döntés tökéletes alapot ad arra vonatkozóan, hogy a Magyar Országgyűlés törvényalkotási jogával élve hoz zon egy olyan döntést, amely segíti az adósokat abban a kérdésben, hogy ne kelljen egyénileg elindítani ezeket a pereket. Azt gondolom,
