Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 1. hétfő - 25. szám - Dr. Lukács László György (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Miért tetszik Orbán Viktornak, hogy a magyarok küzdenek a legtöbb betegséggel Európában?” címmel - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
314 hiányossága van. Az ellátórendszer hiányosságai alapján és az ezáltal okozott, 100 ezer lakosra vetíte tt halálozásban a magyar szám duplája az európai átlagnak. Ha ezt a számok nyelvére lefordítjuk, ez annyit jelent, hogy hazánkban, ha a férfiakat nézzük, 20 ezerrel több férfi hal meg az európai átlaghoz képest, mint amennyi megengedhető lenne. 20 ezer emb eréletet, férfiéletet tudnánk megspórolni egy jól működő egészségügyi rendszerrel. De duplán az uniós átlag fölött vagyunk a megelőzhető halálozásban is. A megelőzhető halálozás egyik fő terepe a megelőzés és a népegészségügyi rendszer jó működtetése lenne , de sajnos, képviselőtársaim, sehol nem látunk akár a tüdőrákra vagy a vezető vastag- és végbélrák halálozási okokra vonatkozóan „stop rák” feliratokat, illetve óriásplakátokat az ország bármely pontján, helyette teljesen más üzenetekkel kommunikál a korm ány. De ha nézzük a családok évét, hiszen 2018 a családok éve, akkor a kormánynak az egészségügy területén a családok együtttartásában is van bőséges kihívása, ugyanis most már köztudott és mindenki á ltal ismert, hogy Magyarországnak van az egyik legrosszabb halálozási mutatója. Hogy mondjak egy elrettentő példát, nemcsak rossz ez a mutató, hanem állandóan növekvő is, méghozzá a keringési zavarokra, a szívbetegségre és a légzőszervi halálozásra vonatko zóan. Ezekben Magyarországnak sajnos évről évre sikerül növelnie a halálozások számát. 4600zal többen haltak meg Magyarországon keringési zavarokban, szívbetegségben és légzőszervi megbetegedésekben, mint az előző években. A harmadik pont pedig az egészsé gügynek az az állandósulni látszó krízise, ami most már nemcsak a médiát tematizálja, hanem szerintem az emberek mindennapjait is áthatja, ez a krízisválságjelenség naponta üti fel a fejét különböző helyen az országban. Összességében bátran állítható tehá t, hogy Magyarországon elkeserítően rossz egészségügyi mutatókkal rendelkezünk, amelyek szerintem egyenesen következnek abból, hogy Európa egyik legelkeserítőbb egészségpolitikai teljesítményét tudja felmutatni a kormány. Mindezekre tekintettel érdemes teh át megkérdezni, és az lenne a jó, ha maga a miniszter tudna itt választ adni, hiszen mégiscsak ő az érintett mint az egészségügyben dolgozó volt egészségügyi dolgozó, de helyette mégis államtitkár urat tudjuk kérdezni, hogy a kormány mit tervez. Foglalkozt atjae egyáltalán a kormányt, hogy Magyarország európai sereghajtó ezekben a mutatókban? És foglalkoztatjae egyáltalán, hogy az átlaghoz a legjobban közelítsünk? Milyen intézkedéseket tesz a kormány azért, hogy az állandósult egészségügyi válsághelyzetet el tudjuk kerülni? Illetve biztonságban vannake a betegek, a dolgozók a magyar kórházakban? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) És lesze egyáltalán alkalom arra, hogy mindezekre Kásler Miklós miniszter fog valaha válaszolni? Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból. - Zaj. Több képviselő a padsorok mögött egymással beszélget.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Mielőtt államtitkár úrnak szót adnék, tisztelt képviselőtársaim, megtisztelnék a Házat, ha helyet foglalnának ! Addig várok. Képviselőtársaim, arra várok, hogy helyet foglaljanak! (Rövid szünet. - Megtörténik.) Államtitkár úré a szó. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Mindig érdekesség, amikor az orvosexportőr képviselő elkezd az egészségügyért aggódni. (Moraj és közbeszólások a Jobbik padsoraiból.) Tettekben ellene tesz, szavakban mellette szól. Ez a Jobbikban, úgy látom, már kö vetkezetes - a mai napon mindenképpen - az ilyen kérdéseknél. Engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét pár olyan adatra, ami vagy elkerülte a figyelmét, vagy talán nem jutott el odáig, vagy direkt elhallgatta. Ha megnézzük, hogy Magyarországon 2010 óta mily en mértékben csökkent a krónikus betegségben elhunyt 65 év alattiak száma, aránya, akkor azt láthatjuk, amit ön is szeretett volna, hogy az Európai Unió átlaga és a magyar átlag közötti különbség csökkent, hiszen Magyarországon 15 százalékkal csökkent az i lyen okból elhunytak aránya, míg az
