Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 1. hétfő - 25. szám - Dr. Salacz László (Fidesz) - az igazságügyi miniszterhez - „A törvények kijátszásával elkerülheti-e a Migration Aid az adófizetést?” címmel - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
312 a szándékkal, hogy kijátssza adófizetési kötelezettségét, és pártként tovább folytassa migrációt támogató tevékenységét. Felháborító, hogy a milliárdos Soros György által tá mogatott szervezet nyíltan meg akarja kerülni a magyar törvényeket, és továbbra is semmibe veszi a magyar emberek akaratát. Mindezek alapján tisztelettel kérdezem államtitkár urat, hogy a törvények kijátszásával elkerü lhetie a Migration Aid az adófizetést. Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Mint már említettem, képviselő úr interpellációs kérdésére Völner Pál államtitkár úr válaszol. Paran csoljon, államtitkár úr, öné a szó. DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! A magyar állam elsődleges kötelessége, hogy polgárait, valamint nemzeti kultúránkat megvédje. A mag yar kormány még időben felismerte a migráció mögött húzódó veszélyhelyzetet, ezért a költségvetésből több száz millió forintot fordított a bevándorlás megfékezésére, a magyar és az uniós határ bevándorlókkal szembeni védelmére. Nem szabad megfeledkezni arr ól sem, hogy a bevándorlási válság óta folyamatosan romlik Európában a közbiztonság, ugyanis a migránsválság kezdete óta Európában a migráns hátterű támadásoknak 347 halálos áldozata is volt. Ahogy a képviselő úr is említette, a Sorostervről szóló nemzeti konzultáció során a magyar emberek világosan, minden korábbi részvételi rekordot megdöntve - több mint 2,3 millió választó töltötte ki a kérdőíveket , arról mondtak véleményt, hogy egységesen erős fellépést akarnak az illegális bevándorlás ellen, a betel epítések helyett a határok megerősített védelmét szorgalmazzák. A nyíltan bevándorláspárti Migration Aid, általuk nyíltan vállaltan a bevándorlási különadó megfizetésének elkerülése szándékával, még augusztus közepén jelentette be párttá alakulási szándéká t. A Migration Aid párttá alakulása annak a beismerésnek is tekinthető, hogy tevékenységükkel a bevándorlást szervezik, cserébe pedig külföldről támogatást kapnak. Amennyiben egy szervezet a bevándorlási különadó megfizetését szeretné elkerülni azzal, hogy nem civil szervezetként folytatja tevékenységét, és pártként kívánja tenni ezt, akkor ez nyilvánvalóan a törvény megkerülésére irányul. Azt is hozzá kell tennem, hogy magának a szándéknak az elismerése is tükrözi, hogy a különadómegfizetési kötelezettség létezik, különben felesleges lenne ez a manőver. Az Országgyűlés júliusi döntése értelmében a bevándorlást támogató szervezeteknek bevándorlási különadót kell fizetniük. A vonatkozó rendelkezések szerint augusztus 25től, ahogy képviselő úr is említette, amennyiben bevándorlást segítő szervezetek, támogatást nyújtó bel- vagy külföldi szervezetek adókötelezettségüket nem teljesítik, akkor az általuk támogatott szervezet válik az adó alanyává. A bevándorlási különadó is az önadózás elvére épül, az adónem ala nyai maguk állapítják meg, vallják be és fizetik meg az adót. A kötelezettség betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fogja ellenőrizni. Az első bevallást szeptember 17éig kellett benyújtani, a különadó mértéke pedig a bevándorlási különadó alapjának 25 s zázaléka; az ebből származó összes bevételt kizárólag a határvédelmi feladatok ellátására használhatja fel a magyar állam. Fontos megjegyezni, hogy a bevándorlási különadó legfontosabb célja nem az adóbevételek növelése, hanem a közterhek igazságos elosztá sa. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az viselje legalább részben a határvédelem költségét, aki okozza ezeket a költségeket. A különadóból származó összes bevétel címkézett bevétel, azaz kizárólag határvédelmi feladatok ellátására használható fel. A bevándorlás i különadó éppúgy Magyarország biztonságát és védelmét szolgálja, mint a határkerítés, a megerősített határvédelem, illetve a jogi határzár.
