Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. december 3. hétfő - 47. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - HAJDU LÁSZLÓ (DK):
3097 Magyarországon p edig azt is érdemes lenne megvizsgálnunk, hogy beváltake az Orbánkormány számításai. Amikor azt mondom, hogy nem, egyértelműen arra utalok, hogy a CSOKkal és egyéb kedvezményekkel jellemzően a felső középosztálytól fölfelé igyekeztek kedvezni, ugyanakko r, miközben a diplomások létszáma 10 százalékkal nőtt az utóbbi évek időszakában, a diplomások szülési kedve, az, ami az általuk produkált élveszületéseket illeti, egyáltalán nem növekedett. Minimális 4 százalékos növekményt találunk itt egy 10 százalékban terebélyesedő társadalmi csoport tekintetében, hiszen szerencsére a diploma nem életkori sajátosság, ezt a társadalmi bázist tehát lehet növelni. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a legfeljebb nyolc általánossal rendelkező hölgyek körében növekedett számotte vően a vállalt gyermekek száma, itt is jellemzően a legszegényebb országrészekben élők esetében. Tehát amikor arra teszünk javaslatot, hogy a lakhatási szegénységet csökkentsük, a gyermeknevelési cikkek áfatartalmát egy tolerálható, de maximum 5 százalékos szintre vigyük le, akkor arra is teszünk javaslatot, hogy Magyarországon ne a társadalmi háttér és ne különböző kormányzat által kiválasztott és kedvezményezett csoportok keretein belül dőljön el, hogy hol születhet több gyermek, illetve hol nem, hanem ar ra teszünk javaslatot, hogy az átlagos sorban élő magyar dolgozó emberek szándékuk esetén vállalhassák a kívánt gyermekeket, ne kelljen kivándorolniuk, és fel is nevelhessék őket Magyarországon,méghozzá tisztességgel. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik s oraiban.) ELNÖK: Köszönöm, Z. Kárpát Dániel képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Hajdu László, a DK képviselője: „90 éve avatták föl a pestújhelyi református templomot” címmel. Öné a szó, képviselő úr. HAJDU LÁSZLÓ (DK) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Tegnap advent első vasárnapja volt, meggyújtották az első gyertyákat az adventi koszorún. Rákospalotán, Pestújhelyen és Újpalotán is ez történt. 16 templom van a kerületünkben, mindegyikben va lamilyen módon az adventet ünnepelték. Egy templom, a pestújhelyi templom azonban több minden mást is ünnepelt. Ezen a napon, advent vasárnapján és éppen december 2án, 90 évvel korábban szentelték fel ezt a templomot. Az egy véletlen, hogy ennek a gyüleke zetnek vagyok a tagja több évtizede, és most a saját gyülekezetemről és templomomról szólnék itt, mindenekelőtt a jegyzőkönyv kedvéért. Szeretném megemlíteni, az, hogy 90 éves ez a templom, nem rendkívüli, hiszen az én kerületemben van 260 éves templom is. A rendkívülit itt az jelenti, hogy NagyBudapest létrejöttekor Pestújhely még nem létezett. 1867ig ez egy katonai gyakorlótér volt, mondhatni azt, hogy az 1867es kiegyezésig itt szó szerint katonai gyakorlatokat végeztek, semmilyen épület nem volt itt, csak mező volt. Rákospalotához tartozott közigazgatásilag. Rákospalota nagyközségnek számított. Anno még az, amit ma Újpestként ismerünk, még szintén nem létezett, az is Rákospalotának volt a közigazgatási területe, és a Duna jelentette Rákospalota határát azon az oldalon. De volt egy értékes rész a mai Pestújhelyen az új vasutak építésével, a pestváci vasútvonal, a veresegyházi vasútvonal és a miskolci vasútvonal közötti nagyon értékes területen. Mai szóval telekspekulációként mintegy 204 kataszteri holdo n - akkor ez volt a föld mértékegysége, használatos adata - parcellázás történt, mégpedig úgy, hogy a honvédség volt a tulajdonosa ennek, az akkori katonaság, és a katonaság és ügyvédi irodák eldöntötték, hogy nem kell a továbbiakban ez már gyakorlótérnek. Megcsinálták a terület telekosztását, és a telekosztás közben gondoskodtak arról, hogy hol legyen templom, hol legyen valamilyen szolgáltató helyiség, hol legyenek utcák, terek. (16.00) Tehát Rákospalota mint közigazgatási gazdája a területnek, szinte ne m is tudott róla. Néhány képviselő természetesen igen. Így jött létre, annak is 120 éve éppen ebben az esztendőben, amikor az első telkeket, úgynevezett nyaralókat, a budapesti jobb módúak számára nyaraló címén adták oda
