Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. december 3. hétfő - 47. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár:
3027 módosítania kellene, méghozzá úgy, hogy 400 óra túlmunkát lehet elrendelni? Megkérdeztem, hogy miért most, miért így, hiszen egyéni képviselői indítványként került benyújtásra, és mi lehet az az aktualitás, amitől most hirtelen ilyen durván és keménye n bele kell csapni honfitársaink, munkavállaló honfitársaink életébe. Aztán összeállt a kép, hiszen Szijjártó Péter külügyminiszter úr is megadta a választ annak a BMWgyárnak, amely, úgy tűnik, Magyarországra egy újabb összeszerelő üzemet szeretne építeni . Amikor ez a kérdés felmerült, és a kormány, talán a kormányfő jelentette be, akkor megint elkezdtem gondolkodni, ha a BMWgyár a magyar adózási viszonyok kedvezősége miatt ide akar egy új gyárat telepíteni, akkor miért nem Sopron környékére, hogy minél h amarabb odajutna az alkatrész, az alapanyag. Miért kell ehhez Debrecenig átmenni, átutazni az egész országon? Hiszen azt senki nem gondolja, hogy Ukrajnában, Romániában, Bulgáriában és Oroszországban hirtelen olyan mennyiségű BMWt akarnának vásárolni, ami miatt feltétlenül Debrecen környékére kell ezt telepíteni. Majd megkaptam a választ, hiszen van 20 ezer ukrán munkavállaló Magyarországon, ők voltak a főpróba. Tehát elképzelhető, kedves képviselőtársaim, hogy úgy jön ide ez a BMWgyár dolgozni, hogy nemc sak abban tetszettek megállapodni, hogy a magyar állam ajándékba odaadja azt a területet, ma sem tudom, miért 44 milliárdért, hiszen azért egy egész megyét lehet Debrecen környékén vásárolni, de mondjuk, 44 milliárdért, hogy még az ukrán munkavállalókat is majd importálni fogjuk Debrecenbe a BMWgyárba. És nem a magyar munkavállalók, nem a magyar innováció, nem a magyar érdekek, hanem az olcsó, akár Ukrajnából hozható munkaerő az, amelyre a BMWgyár Debrecenben számíthat. Nagyon furcsa, ha végig tetszenek g ondolni, mióta ezt a debreceni beruházást bejelentette a kormány, a BMW úgy hallgat, mintha köze nem lenne hozzá. Rájöttem, hogy ez a hallgatás azért van, mert először megvárják, hogy Debrecen felveszi ezt az óriási, 44 milliárdos kölcsönt, hogy a földterü letet megvásárolja és odaadjuk ajándékba, megvárja, hogy neki 20 százalékkal kevesebb embert kelljen alkalmazni, hiszen 400 óra túlmunkát tud tőle követelni, és így már talán a BMWgyárnak is megéri majd Debrecenben új összeszerelő üzemet létesíteni. Tiszt elt Kormány! Tisztelt Előterjesztő! - hiszen egyéni előterjesztésben hallgattuk ezt a borzalmas törvényjavaslatot. Nem lenne inkább érdemes elmondani, őszintén elmondani a magyar embereknek, hogy mi ennek a valódi célja. Tudjuk persze, hogy a munkaerőhiány is lehet, hiszen ez azt jelenti, ha 400 óra túlmunkát lehet végezni, akkor a magyar munkaerőt túlterheljük, nem kell helyettesítőt, nem kell többlet munkaerőt beszerezni akár jóval drágábban, mint eddig, hiszen ma a munkavállalók tárgyaló pozícióba került ek a munkaadókkal szemben. Azt kérem tehát, hogy tessenek megválaszolni, hogy a munka törvénykönyvének ez a módosítása vajon kinek az érdeke. De azt is kérem majd a válaszadótól, hogy amikor má r felsorolja, hogy a Jobbik identitásválságban van, pénzügyi problémái vannak, nőverő, zsidógyűlölő, Simicskabérenc, lelket elvesztő, tehát amikor ezt majd mind fel tetszenek sorolni a válaszban, akkor egy pici időt szánjanak arra, hogy azt is megválaszol ják, a munka törvénykönyvének ez a módosítása kinek az érdekét szolgálja. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Bodó Sándor államtitkár úr válaszol az elhangzottakra. Parancsoljon, államtitkár úr! BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Hölgyek és Urak! Azzal, hogy egy politikai közösség hogyan és miképpen jellemzi önmagát, azt gondolom, nekem nem kell vitába szállnom annak elmond ójával. Azzal viszont mindenképpen vitatkoznom kell, tisztelt képviselő asszony, hogy ön olyan tendenciákat vázol a magyar munkaerőpiacról, ami köszönőviszonyban sincs a valósággal. Engedelmével fölhívnám a figyelmet arra a nagyon pozitív elmozdulásra, ami az utóbbi időszakban történt, és ennek az egyik legfrissebb eredménye, hogy ma Magyarországon több mint