Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 29. csütörtök - 46. szám - Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú, valamint az egészségüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. HORVÁTH ILDIKÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
2988 ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Kérdezem, hogy kíváne még hozzászólni valaki az elhangzottakhoz. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt. Így az általános vitát lezárom. Megkérem Horváth Ildikó államtitkár asszonyt, hogy válaszoljon az elha ngzottakra. DR. HORVÁTH ILDIKÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Nagyon szépen köszönöm a hozzászólásokat. Igyekeztem jegyzetelni. Nagyon sok jó gondolat elhangzott, nagyon szépen köszönöm. Meg fo gjuk fontolni, és hadd válaszoljak, hadd térjek vissza úgy, abban a sorrendben, ahogy jöttek az elhangzott hozzászólások. Köszönöm szépen Molnár Ágnesnek a Fidesz részéről, hogy megerősítette azokat a pontokat, amiket a törvénymódosítási javaslatainkban me gpróbáltam elmagyarázni, elmondani. Számunkra nagyon fontos az, hogy értsük egységesen ezeket a módosításokat. Szóba került más hozzászólásban, hogy milyen szinten voltak ezek egyeztetve. Én ugyan október közepén jöttem be, de ezek a gondolatok és ezek a m ódosítási javaslatok ott voltak már korábban, ezen már elindult egy munka. Azért ez egy csapat munkája, hogy most ért oda, hogy a parlamentben most erről így beszélgethetünk. Beletettük magunkat azóta is, amióta én dolgozom a csapattal, hogy azok jöjjenek most ide, amik a legsürgetőbbek abból a szempontból, hogy a működésszabályozás egyszerűbb és jobban áttekinthető és a célokat jobban szolgálható legyen. Lukács László részéről jött az a gondolat, amikor az indigót használta, hogy sikerüle elvégezni, hogy mennyire, hogyan sikerül elvégezni a munkát. Nem azért van ez a csomag itt, mert ennyi munkát sikerült elvégezni. Érezzük, érzem azt, hogy ennél sokkal nagyobb munkára van szükség akkor, amikor azt gondoljuk, azt próbáljuk elhinni, hogy a XXI. század techn ikai lehetőségeit, emberi, erkölcsi, szakmai kihívásait megpróbáljuk megfogalmazni az egészségügyi ellátórendszerben és egy hatékonyan működő, ütőképes, a jelenleginél is jobban szolgáló egészségügyi rendszert próbálunk lendületbe és működésbe hozni. Azt g ondolom, hogy nem ott tartunk már egészen, mint amikor 2010ben azt mondtuk, hogy élesszük újjá, és egy hosszú listát kellett arról keresni, hogy milyen témákról szabad és mikről kell közösen beszélgetnünk, hanem jó pár téma több év alatt, több ponton jól kitárgyalva eljutott odáig, hogy változtathatóvá vált, és közben változott a világ környékünkön. Olyan erők mozognak, hogy azt mondják, hogy egymillió szakember fog hiányozni az európai egészségügyből a következő években. Egymillió ember az rengeteg. Az is teljesen világos, hogy a nyugati országok egyértelműen onnét próbálják a hiányt feltölteni, ahonnan a legkönnyebbnek látják: ez a mi régiónk. Nem véletlen az, hogy a V4ben a környező országokkal állást foglaltunk, összefogást kerestünk, hogy hogy tudjuk itthon megtartani azokat a szakembereket, akiket egyébként mi képzünk ki abban az egészségügyi ellátórendszerben, ahol van egy becslés, hogy körülbelül hány szakembert kell képezni ahhoz, hogy majd pótolni tudják a nyugdíjba menőknek, a meghalóknak és a kü lföldre menőknek a helyét. Számomra nagyon nagy öröm, hogy az elmúlt évben - és most megkaptam a számokat az előbb konkrétan - 300nál kevesebb kolléga távozott külföldre, szemben azzal, hogy 2010ben ez 600 körüli volt. Tehát akármik is történtek, kis lép ések vagy nagy lépések, lelassult az az elszívó hatásra elinduló láb, ami Nyugatra vezeti a kollégákat. (14.30) Nagyon remélném, hogy minél többen elmennek úgy Nyugatra, ahogy régen szoktak. Elmennek tanulni, hogy hazahozzák azokat a tudásokat. Nagy öröm mel üdvözöltem azokat a találkozásokat, amikor külföldön dolgozó kollégáim elmondják, most már azon gondolkodik, hogy az ötéves szerződés lejár - ez éppen Floridában egy strokeellátó kiváló kolléga , akkor most már itthon keresne állást. Van egy nagyon h alovány remény arra, hogy jól képzett, külföldön 510 évet eltöltött szakemberek visszajönnek a rendszerbe, és ha kellően odafigyelünk arra, amilyen csomaggal vissza
