Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 29. csütörtök - 46. szám - Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú, valamint az egészségüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. HORVÁTH ILDIKÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára
2969 amely egy áthelyezést segítő szabályozást tartalmaz a közforgalmú gyógyszertár áthelyezésével kapcsolatban. Számos gyógyszertár részéről jelzés érkezett ez irányba e kéréssel. A következő a települési önkormányzatok fekvőbetegszakellátó intézményeinek á tvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi törvény módosítása. A törvény arról rendelkezik, hogy az átvett intézmények által az átvételt követően beszerzett vagyonelemek automatikusan fenntartójukhoz, az Állami Egé szségügyi Ellátó Központ tulajdonába kerüljenek. Ugyanakkor az ÁEEK általi saját beszerzések esetében a tulajdonosi jogokat gyakorló az MNV Zrt. lesz, holott ezek ugyanúgy az állami egészségügyi feladatellátást szolgáló vagyon részét képezik, amelyre nézve a tulajdonosi jogok és a kötelezettségek gyakorlását a jogalkotói akarat általánosságban az ÁEEKhez rendeli. Ennek a kettősségnek az orvoslására született meg a módosító javaslat, amely szerint a továbbiakban az ÁEEK jogosult az államot megillető tulajdo nosi jogok és kötelezettségek gyakorlására az ÁEEK saját beszerzései és beruházásai alapján létrejött vagyon tekintetében is. (Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A következő az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi törvény módosítása a védőnőkkel kapcsolatban, a védőnők körzethatárával, annak kialakításával, megszüntetésével kapcsolatos. A módosítás előírja, hogy a védőnő az ellátást a Magyarország területén lakcímmel rendelkező, itt tartózkodó magyar álla mpolgár, valamint külön kérésre a Magyarország területén lakcímmel rendelkező, itt tartózkodó külföldi állampolgár részére nyújtsa. A javaslat rögzíti, hogy a várandós anya és a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú gondozója és törvény es képviselője, ha nem Magyarország területén él, mentesül a védőnővel való együttműködési kötelezettség alól, ha a várandós anya esetén a saját lakóhelye, kiskorú gyermek esetén a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jeg yzőt írásban értesíti, aki a védőnőt erről haladéktalanul tájékoztatja. Érzékelhetik, tudhatják, nagyon fontos garancia az a gyermek jóllétére vonatkozóan, hogy van egy adminisztratív kötelme minden szereplőnek annak érdekében, hogy a gyermek egészségesen fejlődhessen; erről a védőnő tudhasson, ha bármi éri. Életszerű módosítási javaslat az, hogy ebben az együttműködésben rögzítsük azokat a pontokat, amelyek esetleg egy külföldi tartózkodás esetén történnek, de garantáljuk a gyermek számára azokat a jogokat , amelyek az ő egészségéhez feltétlen szükségesek. (13.00) Az utolsó pedig az egyes pszichotrop anyagot tartalmazó gyógyszerekkel elkövetett visszaélések szigorúbb büntethetőségének előírása. A 2017/2103/EU európai parlamenti és tanácsi irá nyelv, az Egyesült Nemzetek Szervezete pszichotrop anyagokról szóló 1971. évi egyezménye és a pszichotrop egyezmény hatálya alá tartozó valamennyi anyagot kábítószernek tekinti, míg a büntető törvénykönyv 1. melléklete az 1.1 P1, a 2.ban pedig a P2 jegyzé kében meghatározott veszélyes pszichotrop anyagokat kezeli annak. Tehát diszkrepancia van a két szabályozó között. Tekintettel arra, hogy a pszichotrop egyezmény P3 és P4 jegyzékében szereplő anyagok széleskörűen használt gyógyszerek hatóanyagát is képezik , és emiatt maga a pszichotrop egyezmény is eltérő, enyhébb szabályozást tartalmaz a P3 és P4 jegyzékben szereplő anyagok vonatkozásában a P1 és P2 jegyzékben szereplő anyagokhoz képest. Ezek az anyagok sem a hatályos, sem a korábbi büntetőjogi szabályozás alapján nem minősültek kábítószernek. Az ilyen anyagokkal kapcsolatos visszaélésekre jelenleg a hatályos Btk. szerint egészségügyi termék hamisításának tényállása, illetve a gyógyszerrendészeti szabálysértés alkalmazható. A Btk. tehát szankcionálja ugyan az egészségügyi termék hamisítását, ami az elkövetési magatartások
