Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 29. csütörtök - 46. szám - Az energetikai tárgyú törvények, valamint egyes klímapolitikai és adózási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2929 A földgáz készletezéséről szóló törvény azon módosítása, hogy azon földgázkereskedő is automatikusan az MSZKSZ tagjává váljon, amelyik saját célra h asznál földgázt, ez is a közös teherviselés kiszélesítését jelenti, és egyébként az olyan földgázfelhasználó, ami nem érinti a biztonsági célokat, gondolok itt a vegyipari célú földgázvásárlásra, továbbra sem lesz része a Magyar Szénhidrogén Készletező Szö vetségnek. Érdekes és fontos dolognak tartom, hogy egységes eljárási rend lesz bevezetve a villamosenergia, a földgázellátás meg a távhő tekintetében az úgynevezett befolyásszerzéssel meg egyéb cégátalakításokkal kapcsolatos területeken, ami az energetika i engedélyes társaságokat érinti természetesen, így ezáltal mindenki számára világos és egyértelmű lesz, hogy milyen keretek között lehet társasági tranzakciókat véghez vinni. Én azt látom, tisztelt Ház, hogy a javaslat további részében egy fontos dolgot l ehet érzékelni, hogy a módosítás célja a jobbítás, amely egyszerre vállalkozóbarát, azaz szolgáltatóbarát és fogyasztóbarát is. Ezek az elemek kellő egyensúlyban vannak, és remélhetőleg kellő módon éreztetik majd rövid távon is a pozitív hatásukat a szolgá ltatók részéről is, meg a fogyasztók részéről is. Fontosnak tartom, és a fogyasztóbarát eleme ennek a csomagnak az, hogy a fogyasztóvédelmi szabályozásban a fogyasztók érdekeinek védelme érdekében a panaszeljárás elévülési határideje három év - nem módosul t, hanem eddig is ez volt a lehetőség , és ezzel összhangban a fogyasztóval kötött hálózathasználati és kereskedelmi szerződésekből származó igények érvényesítési határidejét, azaz elévülési határidejét is fel kell emelni három évre; ez is egy jogharmoniz ációs, jó meglátású módosítási indítvány. Az energiahatékonysággal kapcsolatos módosítások legkardinálisabb része egy elmaradt jogi szabályozás pótlása: az energetikai szakreferens státuszát, felelősségét, nyilvántartását és ellenőrizhetőségét szabá lyozza. Úgy gondolom, hogy ez a funkció, amit az energetikai szakreferens fed le, fontos szereplője lesz a magyar energetikának, ad egy megfelelő szakmai hátteret; fontos lesz a tájékoztatásban is, és fontos lesz abban is, hogy az adott gazdálkodó szerveze t az ő személyében tudjon konkrét felelősséggel nyilatkozó személyt felállítani a hatóságok részére. Az energiahatékonysági kereskedéssel, az ESDkereskedéssel kapcsolatban azt kell mondanom, eddig is mindig az volt a kormányzat célja, hogy az ebből szárma zó bevételeket a megújuló, illetve a zöldítési célú beruházásokra használjuk fel, de erre nem volt törvényi kötelezés. Egyfajta jó testtartás és jó hozzáállás eredményezte azt, hogy e tekintetben nem álltunk rosszul, és nyilvánvalóan a piac is erre reagált . Párizs után egészen másképp gondolkozik a piac is, és nyilvánvaló, hogy az ESDegységek megvásárlásakor elsődleges szempont, mert ebben verseny van, verseny alakult ki a piacon, hogy azoktól vásárolnak az arra jogosultak, akik az ebből származó bevételek ből a kibocsátáscsökkentést célzó tevékenységüket támogatják. Ez teljes mértékben a magyar társadalom érdeke, tehát messzemenőleg lehet támogatni. (9.50) Én úgy gondolom, tisztelt Ház, az elmondottak alapján, hogy ez a törvényjavaslat szolgálja az energi ahatékonyságot, az energiabiztonságot, szolgálja a fogyasztóvédelmet, szolgálja az energiaszolgáltatók érdekét is, ezért a Kereszténydemokrata Néppárt részéről támogatni tudjuk a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormán ypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Schmuck Erzsébet képviselő asszony, az LMP vezérszónoka következik. Parancsoljon! SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A törvénytervezet olyan adminisztrat ív lehetőségeket nyit meg a kormányfelügyelet alatt működő energiahivatal számára, amelyek az eddigi tapasztalatok szerint mindig a kormányzati befolyásszerzést szolgálták. Ez a fajta befolyás nem feltétlenül állami tulajdont jelent, de minden esetben a ko rmányzati akarat érvényesítése van mögötte.
