Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 28. szerda - 45. szám - Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről
2870 Most megadom a szót Nacsa Lőri nc képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről l: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt gondolom, államtitkár ú r az expozéban kifejtette, mind pedig kiemelten érintette Witzmann képviselőtársam is, aki a délbalatoni régió egyik képviselője, és azt gondolom, kiválóan végzi a munkáját, és emiatt figyelemmel kísérte ennek a törvényjavaslatnak is az elkészítését, ille tve az egységes térkép elkészítését. Azt gondolom, a részletes szabályozásokat és a törvény előrelépési lehetőségeit elmondták. Én két szempontot szeretnék idehozni a Ház elé. Egyrészt üdvözöljük azt, hogy itt egy komoly egységesítés, egy digitalizálás tör tént meg, ami a megyei önkormányzatoknak, a települési önkormányzatoknak igen nagy megtakarítást fog eredményezni. Sokszor azért nem terveztek, sokszor azért nem kértek le ilyen terveket, sokszor azért nem készítették el a terveket, mert túl drága volt meg szerezni. Ez mostantól számukra ingyenesen hozzáférhető lesz, és nagyon fontos, hogy egy időben, egyszerre mindenféle különböző szint, a megyei, a regionális szintektől a települési szintekig egyszerre lesz majd kezelve, vagy most már van kezelve ez az ada tbázis és ez a digitálisan elérhető térkép és terv, hiszen nagyon fontos, hogy a változásokat is időrendben is egyszerre kezeljük ezeken. Ami még fontosabb, hogy azt látjuk, a magyarországi gazdasági helyzet és az egyre jobb gazdasági környezet lehetővé te szi azt, hogy beruházásokat ösztönözzünk és olyan új beruházások induljanak meg, olyan mértékben induljanak meg új beruházások, ami korábban nem volt látható. Nagyon fontos, hogy erre az adatbázisra, erre a térképre felkerüljenek azok az új beruházások, va lós időben, hol tartanak, milyen státusz, hol történik, milyen módon kerül bevezetésre. Én ezt kifejezetten üdvözlendőnek tartom, hiszen így elkerülhetjük a keresztbeszervezési, tervezési malőröket, illetve hibákat. Azt gondolom, ez mindenkinek a javára fo g szolgálni, aki településfejlesztéssel, térségi területrendezési dolgokkal foglalkozik. Ez egy befejező mérföldköve vagy állomása annak a bürokráciacsökkentő csomagnak az építésügy területén, amelyet a kormány már korábban, 201415ben elkezdett. Ha valak i, hát akkor én nagy híve vagyok mindenféle bürokráciacsökkentő intézkedésnek, legyen az bármilyen területen, hiszen azt gondolom, a versenyképességünk egyik komoly gátja a túlbürokratizált területek, ezért bárhol, ahol csökkentünk bürokráciát, aktatologat ást, határidőket, engedélyezési eljárásokat észszerűsítünk, ott mindenképpen a magyar társadalom, Magyarország és a magyar versenyképesség járhat csak jól. De megtörtént az egyszerű bejelentés, az engedélyezési idők csökkentése, a tervezési idők csökkentés e. Azt gondolom, amikor ezután a településkép védelméről szóló törvényt elfogadta az Országgyűlés, akkor egy külön olyan rendszert tudott létrehozni az építtetők számára, amelyben az építési feltételek egyszerűen, közérthetően, világosan ott voltak és le v oltak írva. Szólt már képviselőtársam is a három nagy területről, a legfontosabb módosítási tartalmakról, amelyeket tartalmaz az előttünk fekvő törvényjavaslat. Az országos területrendezési terv keretjellege erősödik és rugalmasabbá válik. A budapesti aggl omeráció a területrendezési terv második nagy eleme vagy tartóoszlopa ennek a javaslatnak, illetve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési terve, közismert nevén a Balatontörvény területfelhasználása is nagyon fontos. Talán ez a legösszetettebb, le gsokszínűbb pillér a három közül. Erről képviselőtársam már beszélt, hiszen ő nap mint nap tapasztalja ezt és ez ügyben dolgozik. Azt gondolom, a kisebb módosításokról is érdemes szót ejteni, hiszen a településkép védelméről szóló törvény módosítása annak érdekében történik meg most, hogy az országos jelentőségű esztétikai értékekkel bíró területek településképi védelmére országos szintű keretszabályok szülessenek, ne helyi szintű szabályok szülessenek rá, és amely kereteken belül természetesen a települési önkormányzatok továbbra is meghatározhatják a részletes településképi követelményeket.
