Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 28. szerda - 45. szám - Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2838 ez természetesen elfogadható, nem is vizsgálják, vagy minden pártot a választási kampány előtt vizsgálnak, a Fideszt véletlenül utána, és természetesen semmi problém át nem találnak, ezek mind olyan, a furcsaságon túlmutató dolgok, amelyek egyébként megalapozzák, hogy nem a demokráciába vetett hit erősödik meg a magyar állampolgárok körében, és nemzetközileg sem ez alakul ki sajnos Magyarországról. Arról nem is beszélv e, hogy a törvények is rosszak, hiszen egyébként - továbbmegyek - alaptörvényellenes, és ez az Alkotmánybíróság előtt is van, hogy hogy lehet az, hogy van egy szerv, amelynek a döntéseit a bíróságok nem vizsgálhatják felül, és a megállapításaira se jogorv oslat, se bírósági felülvizsgálat nem létezik. Azt kellene bevezetni, hogy bármiféle fórum előtt megtámadhatók legyenek a Számvevőszék döntései, főleg úgy, hogy egy volt Fideszképviselő vezeti a szervezetet, aki nem fél végrehajtani a politikai akaratokat , amiket ő felülről megkap. Ez egyébként, ha az Alkotmánybíróság, a fideszesekkel telepakolt Alkotmánybíróság méltóztatna dönteni… - egyébként most az az új tendencia, hadd osszam meg önökkel, ha esetleg ebben nem jártasak, ha olyan döntés van kilátásban, ami esetleg pártunknak és kormányunknak kellemetlen lehet, akkor nem hozhat döntést. Mert az Alkotmánybíróságban is egy ilyen billegő 5050 százalék van, tehát bizonyos döntésekben akár még a kormányzati állásponttal ellentétes döntés is születhetne; meg v an ez oldva, akkor egészen egyszerűen nem kerül beterjesztésre. Az egy más kérdés, hogy többet vártunk volna az Alkotmánybíróságtól ennél, de szerintem nekik ez súlyos felelősségük lesz, ha ezt az elkövetkezendő években így folytatják. Mert lehet olyat ját szani, ha ők döntést hoznak, az jó döntés, de ha hosszú évekig nem hoznak egy döntést, vagy csak majd akkor hoznak egy döntést, amikor már a relevanciája teljes mértékben elveszik, akkor ez az Alkotmánybíróság is úgy fog bevonulni a magyar jogtörténelembe, hogy hagyta magát bedarálni az aktuális kormánypártnak, hagyta magát bedarálni a FideszKDNPnek. Ez valószínűleg nem lesz egy dicső jogtörténeti szerep, sőt én biztos vagyok benne, hogy úgy a jelenlegi Alkotmánybíróság, mint a Számvevőszék elnöke, mint a legfőbb ügyész vagy mint Handó Tünde OBHelnök nem olyan jogászokként fognak bevonulni a magyar jogtörténetbe, mint ahogy, mondjuk, az önök által idézett Magyary Zoltán vagy akár Max Weber, bár nyilvánvalóan róla a német jogtörténet esetében lehet beszéln i. Úgyhogy a problémánk az, hogy bár a szép szavak megvannak, bár az előterjesztések szintjén is a célok nehezen vitathatók, de a gyakorlatban mindig más lesz belőle; mint a klasszikus viccben, amikor a Szovjetunióban elméletileg varrógépet gyártanak egy g yárban, és amikor próbálnak összerakni a kicsent alkatrészekből egy varrógépet, nem jön össze, mert mindig tank lesz belőle. Én ugyanezt érzem ma Magyarországon, hogy jönnek itt a szép javaslatok, a tökéletesen felvezetett módosítások, amiket olyan szépen meg lehet ideologizálni, csak a végén mindig tank lesz belőle, és ezzel a tankkal még lőnek is, és utána ráadásul még azt is letagadják. Akár, hogy megint a közelmúlt eseményeit idézzem, a Gruevszkiügyben: hogyha van olyan ember, beleértve az önök szavazó bázisát, aki elhiszi, hogy a bevándorlási hivatalhoz senki nem szólt oda, és a döntést egyedül hozta meg a bevándorlási hivatal, az szerintem vagy hazudik, vagy nem ebben az országban él, úgy, hogy egyébként Gruevszkin kívül hárman kapták meg a menekültjog i státuszt. (Nacsa Lőrinc: Szorosan a napirendhez kapcsolódik!) Igen, a napirendhez tartozik, mert szép dolgok vannak leírva, csak az Állami Számvevőszéknél is az a probléma, hogy ilyen javaslatokkal lehet emelni a pénzét az ott dolgozó embereknek, a java része a számvevőknek ezt meg is érdemli bizonyára, főleg, hogy a java része olyan projekteken dolgozik, amibe a politika nem kíván beleszólni, de pont a hibrid rendszereknek a sajátja, hogy nem kíván ő mindig beleszólni, de fenntartja a jogot, hogy beleszó lhasson, és ha érdeke úgy kívánja, akkor bele is fog szólni. Egyébként a probléma - gondolom, a jelenlévők ezt nem érzékelik, de majd egyszer fogják, hogyha egyszer mást gondolnak, mint a rendszer , amikor, mondjuk, megjelenik Andy Vajnáról egy cikk, és u tána már jön az összesúgás, hogy akkor kiadták rá vagy nem adták ki a kilövési engedélyt.
