Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak

2018. november 28. szerda - 45. szám - Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára

2834 finanszírozni. Azt gondolják, hogy ha ezek a feltételrendszerek beállnak, ez az egyenlet összeáll,

akkor hajlandók versenyképes bért adni és ezzel is támogatni a

zt az állami versenyképességi

fordulatot, amin dolgozunk. Nagyon köszönöm a szót. Köszönöm, elnök úr, hogy meghallgattak.

(Taps a kormánypártok

soraiból.) ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatok benyújtására holnap 16 óráig, azaz csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény,

valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX.

törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános v

itája a

lezárásig Most soron következik

az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény, valamint a

közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat

általános vitája a lezárásig. A kormányelőterjeszt

és T/3633. számon a Ház informatikai hálózatán

valamennyiünk számára elérhető. Most megadom a szót a napirendi pont előterjesztőjének, Orbán Balázs államtitkár úrnak, a

Miniszterelnökség államtitkárának. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. ORBÁN BALÁZS,

a Mi

niszterelnökség államtitkára , a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt

Képviselő Hölgyek és Urak! Az előttünk fekvő törvényjavaslat az Állami Számvevőszékről szóló

törvény módosítását tartalmazza. Ez

ügyben onnan érdemes indulnunk, hogy 2012. január 1jétől

kezdve a hatályba lépő Alaptörvény alkotmányos szinten is megerősítette az Állami Számvevőszék

szerepét, és megerősítette a közpénzekkel való gazdálkodás követelményét. A közpénzügyi fejezet

azóta f

ő elvként rögzíti az átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás követelményét, amire a

korábbi felszólalásomban is utaltam. A közpénzügyi szabályozás központjába az adósságszabály került, és a makrogazdasági

egyensúly garantőreinek feladatait pedi

g a Költségvetési Tanács látja el nagyon komoly

jogosítványokkal, és ennek a Költségvetési Tanácsnak a munkája az Állami Számvevőszék és a

Magyar Nemzeti Bank munkája által is támogatva van. Kifejezetten az Állami Számvevőszékről beszélve azt el kell monda

nunk, hogy az Alaptörvény

hatálybalépése kapcsán elfogadott sarkalatos törvény az Állami Számvevőszék közpénzügyi

ellenőrző és elemző tevékenységét is megerősítette. A közpénzügyek felértékelődésével ugyanis az

Állami Számvevőszék súlya is megnövekedett. E

z az Országgyűlés legfőbb közpénzügyi ellenőrzési

szerve, és ezért szükség volt az Állami Számvevőszék függetlenségét és a számvevőszéki

jogosítványok megerősítését is ebben a sarkalatos törvényben garantálni. Fontos hangsúlyozni, ez is új elem volt, hogy

az új törvény, amikor hatályba lépett, minden

számvevőszéki jelentés nyilvánosságra hozatalát is kötelezővé tette, ezáltal minden ellenőrzés

minden megállapítása bárki számára megismerhető. Nyilván ez leginkább az országgyűlési

képviselők munkáját segített

e, hiszen az Állami Számvevőszék feladata az Országgyűlés

munkájának közpénzügyi ellenőrzése szempontjából történő támogatása. Azt lehet mondani, hogy az új törvény amellett, hogy teljes mértékben illeszkedett a nemzetközi

elvárásokhoz, és megerősítette a

Számvevőszék függetlenségét, növelte az ellenőrzések