Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 28. szerda - 45. szám - Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára
2834 finanszírozni. Azt gondolják, hogy ha ezek a feltételrendszerek beállnak, ez az egyenlet összeáll, akkor hajlandók versenyképes bért adni és ezzel is támogatni a zt az állami versenyképességi fordulatot, amin dolgozunk. Nagyon köszönöm a szót. Köszönöm, elnök úr, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatok benyújtására holnap 16 óráig, azaz csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános v itája a lezárásig Most soron következik az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormányelőterjeszt és T/3633. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető. Most megadom a szót a napirendi pont előterjesztőjének, Orbán Balázs államtitkár úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. ORBÁN BALÁZS, a Mi niszterelnökség államtitkára , a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az előttünk fekvő törvényjavaslat az Állami Számvevőszékről szóló törvény módosítását tartalmazza. Ez ügyben onnan érdemes indulnunk, hogy 2012. január 1jétől kezdve a hatályba lépő Alaptörvény alkotmányos szinten is megerősítette az Állami Számvevőszék szerepét, és megerősítette a közpénzekkel való gazdálkodás követelményét. A közpénzügyi fejezet azóta f ő elvként rögzíti az átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás követelményét, amire a korábbi felszólalásomban is utaltam. A közpénzügyi szabályozás központjába az adósságszabály került, és a makrogazdasági egyensúly garantőreinek feladatait pedi g a Költségvetési Tanács látja el nagyon komoly jogosítványokkal, és ennek a Költségvetési Tanácsnak a munkája az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank munkája által is támogatva van. Kifejezetten az Állami Számvevőszékről beszélve azt el kell monda nunk, hogy az Alaptörvény hatálybalépése kapcsán elfogadott sarkalatos törvény az Állami Számvevőszék közpénzügyi ellenőrző és elemző tevékenységét is megerősítette. A közpénzügyek felértékelődésével ugyanis az Állami Számvevőszék súlya is megnövekedett. E z az Országgyűlés legfőbb közpénzügyi ellenőrzési szerve, és ezért szükség volt az Állami Számvevőszék függetlenségét és a számvevőszéki jogosítványok megerősítését is ebben a sarkalatos törvényben garantálni. Fontos hangsúlyozni, ez is új elem volt, hogy az új törvény, amikor hatályba lépett, minden számvevőszéki jelentés nyilvánosságra hozatalát is kötelezővé tette, ezáltal minden ellenőrzés minden megállapítása bárki számára megismerhető. Nyilván ez leginkább az országgyűlési képviselők munkáját segített e, hiszen az Állami Számvevőszék feladata az Országgyűlés munkájának közpénzügyi ellenőrzése szempontjából történő támogatása. Azt lehet mondani, hogy az új törvény amellett, hogy teljes mértékben illeszkedett a nemzetközi elvárásokhoz, és megerősítette a Számvevőszék függetlenségét, növelte az ellenőrzések